Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2. szám - Schramm László: A Nemzetközi Geofizikai Évről
52 Schramm L.: A Nemzetközi Geofizikai Évről jelen feladatait, célom, hogy általános tájékoztatást nyújtsak a tanítóságnak, elsősorban pedig- a fizika- és földrajz szakosok számára. A NGÉ 1957. július 1-től 1958. december 31-ig tart. Ez nem az első ilyen nagyméretű tudományos rendezvény ezen a területen, hanem az elnevezés megváltoztatásával folytatása az első és a második Nemzetközi Poláris Évnek. Az első mesterséges hold pályája A tudósok évszázadokon át gyűjtögették ismereteiket bolygónkról, a Földről. Ennek ellenére még a múlt században sem ismertük teljesen a Földet sem fizikai, sem földrajzi szempontból. Térképeinken sok fehér, be nem rajzolt folt volt található. Ezek főképp a sarkvidékekre vonatkoztak. Ezért a múlt század vége felé és jelen századunk elején számos expedíció indult útnak, hogy felderítse a sarkvidékek titkát. Az ember először az Északi-sarkot hódította meg. Ma már állandó sarki állomásaink vannak és rendszeres légiút vezet a Stockholm—Északi-sark—Tokió vonalon. Később megostromolta és elérte az ember a Déli-sarkot is. Jelenleg eredményesen folyik a tudósok, kutatók küzdelme a déli sarkvidék teljes meghódításáért. A sarki expedícióknak azonban nemcsak földrajzi céljuk volt. Hamarosan az a helyes nézet alakult ki, hogy a földmágnesség, földelektromosság, gravitáció, napfénysugárzás, ki- és besugárzások és részben a meteorológia egyes kérdéseinek a kulcspontja a Föld sarki területein - keresendő. Ezért az expedíciókban meteorológusok, biológusok, geológusok, fizikusok, csillagászok és más tudósok is részt vettek. Az expedíciók csak csekély tudományos eredménnyel jártak, viszont nagyon költségesek, fárasztóak és veszélyesek voltak. Ezért Weyprecht Károly, sorhajóhadnagy, egy osztrák-magyar sarki expedíció parancsnoka azt javasolta, hogy az északi sarkvidék körül állandó megfigyelő állomásokat
