Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2. szám - Kerékgyártó Imre: A mondattan tanítása
42 Dr. Kerékgyártó Imre: A mondattan tanítása alól alatt alá felől felett felé házból házban házba Az időhatározó nem sok gondot okoz. Nehezebb atárs- és az eszközhatározó megkülönböztetése. Mind a kettőnek kivel, mivel a kérdése. A társhatározó azonban arra ad feleletet, hogy kivel, mivel együtt, az eszköz pedig, hogy minek eszközi segítségével végzi az alany a cselekvést. Pl. Jancsival voltam a városban. Ekével szántják a földet. Hasonlóképpen könnyű összetéveszteni a mód- és az állapothatározót. A módhatározó a cselekvés módját (Sietve végezték feladatukat. Könnyen ment a munka.), az állapothatározó a cselekvő állapotát (Betegen jött az iskolába. Jókedvűen tért haza.) határozza meg. A tanulók sokszor összetévesztik az ok- és célhatározót is. Könnyen megértik azonban, hogy az ok a múltra, a cél pedig a jövőre utal. Pl. Betegsége miatt nem jött el (Beteg volt = ok). Tanulás végett jött az iskolába (ott tanulni fog = cél). Ha ezzel sem érjük el célunkat, átmenetileg egészíttessük ki a határozókat az okából, illetve céljából szavakkal (Betegsége okából... Tanulás céljából...). Végül a jelzővel foglalkozunk. Birtokos-, szám és tulajdonság jelző között teszünk különbséget. Ezek közül a birtokos jelző annyiban jelent problémát, amennyiben ragtalan lehet, s ilyen formában az alany látszatát veheti magára. Pl. A béke tábora legyőzhetetlen. A „mi legyőzhetetlen?” kérdésre a felületes gyermek meggondolatlanul a béke szóval felel, holott ez csak jelzője a tábora alanynak (a béke, a békének a, a békének). Külön is említsük meg a rendszerint jelzői mellékmondatra utaló kijelölő jelzőt: olyan, az, ahány ... és a jelzett szó után álló értelmező jelzőt, amelyik felveszi a jelzett szó ragjait is: Sok embert láttam, okosat, erőset, ostobát és gyengét. Az összetett mondat köréből vettük elvi megállapításainkhoz a példákat, éppen ezért itt már csak annak rögzítésére szorítkozunk, hogy az alárendelt mondatokat szoros kapcsolatban tanítsuk az egyes mondatrészekkel, hiszen a mellékmondat mindig egy-egy teljes mondattal kifejezett mondatrész, A mondattan a nyelvtudomány egyik leggazdagabb fejezete. Ez az oka annak is, hogy a mondattan tanításával foglalkozva egy ilyen aránylag rövid fejtegetés keretében kizárólag a legalapvetőbb kérdésekre tudtunk szorítkozni. Azt hiszem, ezzel is sikerült segítséget adni a tanítás gyakorlatához, és ugyanakkor talán azt is elértem, hogy néhány olyan problémára irányítsam a figyelmet, amelyről a nyelvtant tanító pegagógusoknak még sokat kell vitázniuk ahhoz, hogy oktatásuk, nevelésük színvonalát állandóan emelhessék.
