Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2. szám - Kerékgyártó Imre: A mondattan tanítása
Dr. Kerékgyártó Imre: A mondattan tanítása 41 felidézik a II—IV. osztály mondattani anyagát, s érzékletes módon tudomásul veszik, hogy vannak összetett mondatok is. (Két megállapítást tartalmaznak, két állítmányuk van, esetleg több.) A mondattan részletes tárgyalása a VII. osztályban kerül sorra, mégpedig az egyszerű és az alárendelt összetett mondat sorrendjében. A VUI. osztályban a mellérendelt mondatok tárgyalásával fejeződik be a mondattan. A középiskolai anyagon most vitatkoznak, így azt nem tekinthetjük véglegesnek. Az állítmány tanításakor mindenekelőtt a mondat leglényegesebb mondatrészének felismerésére törekszünk. Megértetjük a tanulókkal, hogy a legbonyolultabb mondat is egy alany és állítmány kapcsolatára vezethető vissza: (Délibábos ég alatt) kolompol (Kiskúnságnak száz kövér) gulyája. Állítmány nélkül a mondatnak nincs értelme. Ennek ellenére elmaradhat az állítmány akkor, ha helyzetileg odaérthető. Tehát pl., ha kérdésre nem egész mondatban felelünk: Eljössz hozzám! El. — Hova mész? A színházba... Ha személyragos ige van a mondatban, feltétlenül az az állítmány is. Vigyázni kell azonban arra, hogy a melléknévi igeneveket össze ne tévesszék a tanulók alaki hasonlóságuk miatt a személyragos igékkel. Petőfi sokszor idézett sorában: Börtönéből szabadult sas lelkem, a sas főnév a névszói állítmány, a szabadult múlt idejű melléknévi igenév pedig a névszói állítmány jelzője. A költő lelkét a sashoz hasonlítja, azt mondja róla, hogy =sas... Az állítmány tanítása gazdag lehetőséget ad az igéről és a névszókról tanult helyesírási ismeretek állandó gyakorlására is, hiszen pl. A barátom pécsi (tulajdonfőnévből képzett melléknév az állítmány). A másik jobb (középfokú melléknév az állítmány). Az állítmány mellett legfontosabb mondatrészünk az alany. Felismerése után sok-sok olyan gyakorlást végeztetünk, amelyben megadott mondatokban alá kell húzniuk, vagy ki kell belőlük emelniük a tanulóknak az alanyt és az állítmányt. Kijelölt szöveget olvassanak némán, csupán az alanyokat és az állítmányokat mondják hangosan is. Fogalmazási szempontból az alany elhagyása a leglényegesebb probléma. A bővítmények közül a tárgy tanításakor arra ügyelünk, hogy ne csak a tárgyragról ismerjék fel a tanulók. A magyarban ragtalan tárgy is van: Add ide a füzetem! (birtokos raggal fejeztük ki) Javítsad ki hibáid! (Ua.) Szeretnék szántani! (Főnévi igenévvel fejeztük ki.) Helyesírási szempontból az ige múlt idejének és a tárgyrag helyesírásának gyakorlására nyílik alkalmunk. Nyelvhelyességi szempontból rámutatunk, hogy az ún. hézagpótló tárgyat nem szükséges mindig kitennünk. Petőfi írta azt, hogy... helyett elég annyi is: Petőfi írta, hogy ... A magyar határozó rendszer igen bonyolult. Van nyelvész, aki 9, de akad, aki 18 féle határozót különböztet meg. Az iskolában csak a legjelentősebb határozók felismerésére és helyes alkalmazására tanítjuk tanítványainkat. A helyhatározó a rendszer alapja. Ragjait a többiben is felismerhetjük: délben, álmából, két hét alatt... A nyelvet alkotó nép konkrét szemléletét rögzíti ez a tény. Tanítványainkat szoktassuk a -ba, -be (bele) és a -ban, -ben (benne) ragok helyes használatára. Figyeltessük meg hármas tagolódását: honnan, hol, hová:
