Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7-8. szám - Két pártkongresszus között
196 Két pártkongresszus között ne segíteni, ha volna erős akarata. Tudomásul kell vennünk, hogy politikai és szakképesítésünk emelése egyszersmind hozzájárul oktató munkánk emeléséhez is. Az oktatásban előforduló hibák gyökerei sok irányba ágaznak. Szilárd ismeretek feltétele: állandó ismétlés. Ez pedig egy-két tantárgy kivételével még mindig nem elegendő, mivel tankönyveinkben' gyakoriak a felesleges részek. Az ún. alaptananyagot pedig mindenki saját szája íze szerint magyarázza. Súlyos hibánk, hogy a tanítási órák nagy részét improvizáljuk, az előkészületek nagy része sztereotip jellegű, hiányoznak a gyermek szellemi aktivitását kiváltó, logikus gondolkodásra késztető kérdések, hiányzik a tanítási óra minden mozzanatát gazdaságosan kihasznált óra, melyben a nevelési és a tanítási cél a tananyaggal szorosan összefügg, a tanmenetet alátámasztja. És ne szégyeljük bevallani őszintén; hiányzik a tökéletes, átgondolt, felkészült belső ellenőrzés. Az igazgató, illetve helyettese ellenőrző munkájában szintetizálódik a segítés és az ellenőrzés mozzanata. A tanítási és oktatási munka eredményei, az órák szétboncolá- sa megkövetelik a teljes objektivitást, ki kell vetkőzni minden hamis kartársiasságon nyugvó szubjektivitásból. Eredményt elérni igazságos, segítő, mindamellett igényes ellenőrzés nélkül nem lehet. Az ellenőrzések mennyiségileg kis számúak, minőségileg pedig egyes képesített igazgatóktól eltekintve gyöngék. Sokszor sablonosak. Az oktatást illetőleg összefoglaló képet nyújthatok nagy általánosságban egyes tantárgyakról. A nyelvek tanításánál a legnagyobb hiányt abban látom, hogy a nyelv nem alkot dialektikus egységet, egyes részei nincsenek kellőképpen kiművelve, mint például a helyesírás, fogalmazás, valamint az esztétikai érzék helyes fejlesztése az irodalmi művek elemzésénél. A szlovák nyelv már emelkedő tendenciát mutat, de a szókincsgyűjtés és beszédtechnika megkívánnák szorosabb csereakciók létrehozását az északi és déli járások között. Sok a nehézség még az orosz nyelv tanításában. Testnevelésünk a nyári hónapokat kivéve nem kielégítő, úgyszintén zenei nevelésünk sem. A népdal lassan kivész, altatódalt ma már ritkán dúdolnak az anyák gyermekeik felett, mivel hisztepsszel altatnak. így sorolhatnám a tantárgyakat végig. Ez azonban csak keresztmetszetet volt hivatva szolgálni. Minden esetben a nevelés és oktatás egységét nem szabad szem elől tévesztenünk. A CSKP X. kongresszusán ezt a dialektikus elvet így fogalmazták meg az új ember kinevelésére: „Ki kell nevelnünk a sokoldalúan fejlett embert, aki a szocialista erkölcs szellemében cselekszik.” A nevelésünk akkor lesz eredményes, ha a tanítási óra menetében fellelhetők: a tudományosság elve, pártosság, elvhűség és a tanító egyéni meggyőződésének megnyilatkozása. Ez utóbbi döntő a tanulók materialista világnézetének kialakításában. A kongresszus különös hangsúllyal felhívja figyelmünket a burzsoá nacionalizmus elleni könyörtelen harcra; nevelésünknek maradék nélkül következetesen a proletár nemzetköziség és a csehszlovák szocialista haza- fiság szellemében kell folynia, és lényegesebben nagyobb súlyt kell fektetnünk a tudományos világnézet propagálására. Ezeket az elveket, célokat tudatosan kell megvalósítanunk azáltal, hogy
