Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1957-02-01 / 2. szám - Kapfinger Béla: A kézimunka tanítása

52 Kapfinger Béla: A kézimunka tanítása a közös feladatok megoldására, kölcsönös segélynyújtásra, egymás támo­gatásra. A közösen elkészített munka kifejleszti az összetartást. Használjunk ki minden alkalmat, hogy a kézimunkatanítás anyagát kap­csolatba hozzuk az egyes tárgyak anyagával. A számtan tanításával kap­csolatban mértéket készítünk. (Papírból kivágunk 2 cm széles csíkot, ráragasztjuk kartonlapra, beosztjuk egész és fél cm-re, ezt használhatjuk mérőszalagul. Négyzetet, téglalapot stb.) Nyelvi fogalmak tanításánál pl. iskolánk térképét színes papírból. Biológia tanításánál pl. keltetőládát, ma­dáretetőt, palántázófát. Segédeszközöket a gyümölcsösben a fák tisztoga­tásánál stb. Rajznál pl. hazánk címerét színespapírból. A kézimunkának nevelői célja az, hogy a gyermeket képessé teszi arra, hogy ismereteit a gyakrolati életbe értékesítse. Az iskolának mindenkor ,a gyakorlati nevelés szolgálatában kell állnia, ennek egyik eszköze a kézi­munka, melynek végső célja megtanítani a gyermeket arra, hogy az életben szükséges egyszerű eszközöket, tárgyakat önmaga is elkészítse. A KÉZIMUNKA ANYAGA A kézimunka három területről veszi anyagát: a gyermek játékaiból, a tanult tárgyakból, az életből. A gyermeket játékai mellől szólítjuk az is­kolába, ahová játékos hajlamait magával is hozza. Bármily anyag kerül a kezébe, szívesen foglalkozik vele, mert benne él a cselekvés vágya. A nem­zeti iskola alsóbb évfolyamainak a feladata, hogy megteremtse a játék és a komoly munka közti átmenetet (a játékot a komoly munkára vigye át). Az 1. évfolyamban az iskolai élettel kapcsolatos olyan játékos munkát végeztetünk, amely a gyermek gyönge szervezetét nem veszi túlságosan igénybe, de alkotó vágyát kielégíti. Törekedjünk arra, hogy az elkészített tárgyakat játékszerül fel is használhassa. Erre alkalmas anyag: agyag, pa­pír, zsineg és kisebb dobozok. Itt a tanítónak arra kell ügyelnie, hogy a munka változatos és az anyag egyúttal olcsó és könnyen beszerezhető legyen. Ugyanazzal az anyaggal végzett munkát hamar megúnhatja a gyer­mek. A 2. évfolyamban is az év elején előtérben áll a játékos foglalkozás, de az év második felében már áttérhetünk a komolyabb munkára. Itt már megismertetjük a gyermekekkel az életben nélkülözhetetlen egyszerű szerszámokat és kezelésüket is. — Az iskola nevelői céljának egyik értékes gondolata: képessé kell tenni a gyermeket arra, hogy ismereteit a gyakor­lati életben értékesítse. Legjobban kedveli a gyermek az agyagmunkát, mert szórakoztatja, fog­lalkoztatja képzeletét; homokból, sárból már otthon is szeretett különböző tárgyakat alakítani. Értéke az is, hogy könnyen formálható, fejleszti a gyer­mek formaérzékét, hosszabb időre leköti a figyelmét. Foglalkozáskor a gyermekek elhasznált deszkát, vastag papírt, viaszosvászont tesznek ma­guk elé, hogy a padot tisztán tartsák. Több kis edényben viz is álljon ren­delkezésre. A tanítónak itt alkalma van a gyermeket tudatosan tisztaságra, rendre szoktatni. A felsőbb évfolyamokban a mintázófát, kést a tanulók maguk készítik el. Nagyon szereti a gyermek a papírmunkát is. Ha olló kerül a kezébe, kü­lönböző formákat alakít belőle. Már az 1. évfolyamba járó gyermeknek is

Next

/
Oldalképek
Tartalom