Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-02-01 / 2. szám - Eduard Oravský: Érettségi vizsgaelőkészület földrajzból
Dr. Eduard Oravský: Érettségi vizsga előkészület földrajzból 41 szorgalmasok is, akiket sem a főiskola sem egyéb alkotó munka nem érdekel. Céljuk, ‘hogy az érettségin valahogy átvergődjenek s utána valamilyen hivatalba jussanak. Különösen a leányoknak vannak ilyen ambícióik. Az adminisztratívát, a hivatali munkát régi szemmel nézik, valami úriasat, kényelmeset látnak benne, ami sem sok tanulást sem különösebb tudást nem követel. A földrajz tanítójának az érettségi alkalmával különösen az utóbbiakkal van dolga. Ezeknek az érettségizőknek a feleletei minden tantárgyban igen hasonlóak, alig elégségesek. Ezen a tényen — az érettségi vizsgák színvonalának emelése érdekében — változtatni kell. Ezt elsősorban úgy érjük el, ha osztályozáskor, vizsgáztatáskor igényesebbek leszünk a tanulókkal szemben. Nagyon helytelenül cselekszünk, ha elnézők vagyunk csak azért, mivel a tanuló a többi tárgyból „átment” s így hát mi is „átengedjük”. Ezzel sem az iskolának nem használunk, sem a közösségnek, és az előírások ellen is vétünk. A földrajz éppen olyan kötelező tantárgy mint a többi és sehol nincs megírva, hogy a tanuló ebből a tantárgyból nem bukhat el. Vegyük tekintetbe a tanuló választását, de egyúttal adjunk is megfelelő tanácsot a tanulónak (különösen azoknak, akik a földrajzban megállják a helyüket) s győzzük meg őket, hogy a földrajzot válasszák érettségi tantárgyul, ha csak ez továbbtanulásuk érdekeivel nem ellenkezik. A félévi és évzáró osztályozás alkalmával osztályozzunk igazságosan és szigorúan. Mindig jobb, ha a tanuló az érettségin jobb eredményt mutat fel, mint az előző osztályzáskor, és nem fordítva. Különösen azokhoz legyünk szigorúak, akik a földrajzot mentő „szalmaszál”-nak tekintik és a többi tantárgyakban is gyengék. Itt a többi tantárgy tanítóinak is kötelessége, hogy a dolgot így fogja fel és ne legyen elnéző. Ezidén a földrajz tanítója állítja össze az érettségi tételeket az iskola igazgatóságának jóváhagyásával. A 25 kettős tétel (50 kérdés) idén is elsősorban Csehszlovákia és a Szovjetunió földrajzára vonatkozik. Ezenkívül több kérdést adunk a népi demokratikus országok anyagából és az általános fizikai földrajz köréből. Lényeges különbség tehát a tavalyi és idei tételek tartalma között nem lesz. Ezért idén is elsősorban a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió földrajzával foglalkozunk. Minthogy az utolsó évfolyamban év végén kb. egy hónappal kevesebb idő áll rendelkezésünkre, azért minden órát alaposan ki kell használnunk. A lehetőség szerint április 30-ig vegyük át tüzetesen az anyagot. Számolnunk kell a tanulók túlterheltségével az érettségi előtt. Mit tegyünk hát ebben a tanévben az eredmény javítása céljából? A Szovjetunió természeti és gazdasági viszonyainak tárgyalása után alaposan átismételjük az anyagot. Ha az előírt órákon belül nem jut erre idő, tanítási időn kívül kell ezt elvégezni. A tanulók félévi osztályozásakor meggyőződünk, vajon a tanuló tudja-e az átvett anyagot. Vizsgáztatáskor az új anyagon kívül néhány kérdést adunk a régebbi anyagból is. Ne ragaszkodjunk a részletekhez, de törekednünk kell, hogy a tanuló főbb vonásokban jól ismerje a Szovjetunió fekvését, határait, felszínét, vízrajzi, éghajlati és talajviszonyait. A tanulónak ismernie kell az egyes természeti övezeteket. Tudnia kell röviden, de kifejezően jellemezni az egyes termelő vidékeket, valamint ismernie kell egyes vidékeknek a legfontosabb természeti erőfor
