Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-02-01 / 2. szám - Eduard Oravský: Érettségi vizsgaelőkészület földrajzból
42 Dr. Eduard Oravský: Érettségi vizsgaelökészület fôldrajzbóľ rásait, ezek lelőhelyeit, tudnia kell beszélni ezeknek tervszerű kihasználásáról az ipari és mezőgazdasági termelésben. Az ipari termelést tárgyaló anyagban részletesen át kell venni a legfontosabb kőszén-, barnaszén- és tőzeglelőhelyeket, naftaforrásokat, földgázlelőhelyeket stb. A tanulónak rá kell mutatnia a természeti erőforrások kihasználására a cári Oroszországban és a háború utáni ötéves tervek folyamán. Meg kell magyaráznia a kommunizmus nagy építkezéseinek jelentőségét, e termelés tervszerű megoszlását, a különböző területek kölcsönös kiegészítését, az egyes nemzeti köztársaságok gazdasági kiegyenlítődését az Orosz Szovjet Federatív Szocialista Köztársasággal. Továbbá meg kell tudnia magyarázni a Távol- Észak és Távol-Kelet gyéren lakott vidékein elért gazdasági sikereket. Ismernie kell az ipar megoszlását és a nyersanyagforrásokat, lelőhelyeket. A Szovjetunió mezőgazdaságának tárgyalásakor tisztában kell lennie nemcsak a domborzati, hanem az éghajlati és talajviszonyokkal is. Figyelemmel kell kisérnie a szovjet agronómusok törekvését, akik a hasznos növények határát a zord éghajlatú északi vidékeken egyre jobban kiszélesítik és a mezőgazdaság számára egyre újabb területeket szereznek. (A Volga völgyének alsó része, az Elő-Kaukázus, az Uralon-túl, Nyugat-Szibéria sztyeppes vidéke,Kazahsztán, a közép-ázsiai köztársaságok sztyeppéi és félsivatagjai és az Amuron túli vidék.) Ezzel kapcsolatban szükséges, hogy a tanulóknak áttekintésük legyen a nagy vizi építkezésekről, amelyeknek a villamosításon és a közlekedési hálózat fejlesztésén kívül nagy szerepük van a mezőgazdaságban (vízierőművek a Volgán, a Don és Dvina folyókon és Közép-Ázsiában). A tanulónak meg kell tudnia határozni a legfontosabb mezőgazdasági növények termőövezeteit, s értékelni a megfelelő természeti feltételeket, ezek kihasználását (gazdálkodás a tundrákon, tajgákon, erdős sztyeppeken, félsivatagokban és a magashegyi vidékeken). A társadalmi viszonyokat és közigazgatást már elég alaposan átvettük a 7. évfolyamban és a 8. évfolyamban az alkotmánytanban. E téren mégis több nehézséggel kell megküzdenünk. Okvetlenül követeljük meg minden tanulótól, hogy fel tudja sorolni valamennyi 15 szövetségi köztársaságot, s meg tudja határozni azok megközelítő kiterjedését (legalább összehasonlítással) és a lakosság számát. Nehézségeket okoz a tanulóknak a Szövetség aránylag bonyolult közigazgatási felosztása, ezért ennek fokozott figyelmet kell szentelnünk. A tanulónak tisztában kell lennie a szövetségi köztársaság, az autonóm köztársaság, az autonóm terület és a nemzetiségi körzet fogalmával. Tudnia kell, milyen társadalmi, történelmi, természeti és gazdasági tényezők határozzák meg ezeknek a szervezési szempontból különböző közigazgatási területeknek a jellegét. A tanulóknak ismerniök kell a lakosság megoszlását, sűrűségét, foglalkozását, gazdasági és kulturális helyzetét a cári uralom idején és ma. A nemzetiségi megoszlás igényes, de nagyon érdekes anyag. A tanulónak tudnia kell, milyen nemzetek tartoznak az indoeurópai, melyek a finnugor, melyek a török-tatár népcsaládhoz, a két utóbbinál természetesen csak a nagyobb létszámú nemzeteket kell említeni. A Szovjetuniót tárgyaló anyag egy harmadát az egyes szövetségi köz-
