Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-11-01 / 9. szám - Ján Miklo: A tanító munkája a részben osztott és osztatlan nemzeti iskolában (II.)
264 Ján Mikló: Tanítási óra az osztatlan és részben osztott nemzeti iskolában munkájának didaktikai megvalósítása összhangban álljon egymással, továbbá, hogy a rendelkezésre álló tanítási időt minél gazdaságosabban kihasználjuk és végül, hogy a tanulók munkájuk közben ne zavarják egymást. Az osztatlan és részben osztott iskolákban a tanítási óra szerkezete a tanítás céljától és tartalmától, a tanító munkamódszereitől, a tanulók tudásának a színvonalától, valamint a tanítási órán résztvevő évfolyamok számától függ. Ezenkívül a tanítási óra felépítésére és szerkezetére hatással van a tantárgy és a tananyag természete, továbbá a tanítóval végzett közvetlen munkára és a tanulók önálló munkájára való felkészültség. Ezért az osztatlan és részben osztott iskolák osztályaiban minden tanítási órának megvannak a maga sajátosságai, amelyek a tanítási feltételekből és a tanító alkotómunkájából következnek. A tanítási óra leginkább elterjedt típusának a szerkezeti felépítése rendszerint a következő tényezőket foglalja magába: 1. Házi feladatok ellenőrzése, 2. új anyag magyarázata esetleg elmélyítése, ismétlése, 3. házi feladat. A tanítási órának valamely óratípusba való besorolását a tanítási óra megvalósításának a módja, a tanítási órának a tanítás célja és tartalma szerinti módszertani levezetése, valamint a tanítási órán résztvevő évfolyamok száma határozza meg. Aszerint, hogy a tanítási órán mely tanítási tényezők vannak túlsúlyban, megkülönböztetünk: vegyes típusú (kombinált) órát, új anyagot nyújtó órát, begyakorló, elmélyítő, ismétlő, tananyag-rendszerező és számonkérő órát, továbbá kiránduló, tanulmányi-látogatási órát és a tanulmányok körök gyakorlati óráit. Az osztatlan vagy részben osztott nemzeti iskolákban a tanítási óra alaptípusa a vegyes típusú (kombinált óra), amely több évfolyam jelenlétére való tekintettel magába foglalja az egész tanítási folyamat összes tényezőit, így a házi feladatok ellenőrzését, a tanítási óra céljának a megfogalmazását, az új anyag nyújtását, a begyakorlást és elmélyítést, a tananyag ismétlését és rendszerezését, a házi feladat kijelölését és az ezzel kapcsolatos felvilágosítást. A kombinált óra különböző változatait tanításunk során aszerint használjuk, hogy hány és melyik évfolyam vesz részt az új anyag nyújtásában, a begyakorlásban, elmélyítésben és ismétlésben, valamint hogy hogyan oszlik meg a tanítási órán a tanítónak a tanulókkal való közvetlen munkája a tanulók önálló munkájával. Több évfolyammal való egyidejű munka esetén igen fontos, hogy az egyes évfolyamok tanítási órái tartalmi, szervezési és módszertani szempontból szoros kapcsolatban álljanak egymással, továbbá, hogy pontosan meghatározzuk, mely évfolyamoknak melyik tanítási óráján tárgyalunk új anyagot, melyiken folyik majd begyakorlás és elmélyítés, ismétlés és rendszerezés. Az új anyagnyújtást, valamint a begyakorlást és ismétlést ajánlatos harmonikusan úgy változtatni, hogy egy tanítási órán új anyag magyarázatára csupán egy, legfeljebb két évfolyamban kerüljön sor, mert az új anyag tárgyalása igényli a legtöbb közvetlen munkát a tanulókkal.