Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-11-01 / 9. szám - Ján Miklo: A tanító munkája a részben osztott és osztatlan nemzeti iskolában (II.)
Ján Mikló: Tanítási óra az osztatlan és részben osztott nemzeti iskolában 265 Az új anyag nyújtásával egyidejűleg a többi jelenlevő évfolyam tanulói begyakorolják, elmélyítik és ismétlik a már előbb feldolgozott tananyagot. A tanítási óra szerkezeti felépítésének tervezése során az osztatlan és részben osztott iskolákban az összes évfolyamok közös tanításában szükséges, hogy tekintetbe vegyük az egyes évfolyamok tanulóinak az önálló munkában megnyilvánuló képességeit is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magasabb évfolyamok (3—5. évfolyam) tanulói hosszabb ideig képesek önállóan dolgozni, mint az alacsonyabb évfolyamok tanulói. Ebből következik, hogy a magasabb évfolyamokban elegendő, ha a tanítási órát csupán két részre osztjuk, ezek a) a tanulókkal való közvetlen munka, b) a tanulók önálló munkája és az ellenőrzés. Minthogy az első és a második évfolyam tanulói nem képesek hosszabb időn át önálló munkát végezni, ezért ezekben az évfolyamokban célszerű, ha a tanítási órát három részre tagoljuk: Kezdjük önálló munkával, folytatjuk a közvetlen munkával és ezután ismét (másfajta) önálló munkát végeztetünk. A tanítási óra ilyen módon történő tagolásával a közvetlen tanítást mindig a magasabb évfolyamokban kezdjük (3—4—5) és a tanítási órán lehetőleg kövessük a következő sorrendet: 3—2—1—4—5; 4—2—1—3—5; 5— 2—1—3—4. A tanítási óra szerkezeti felépítésének a tervezése az osztatlan és részben osztott iskolákban tehát — amint az a fentiekből kiviláglik — összetett pedagógiai munka, amelyet alkotó munkára való törekvéssel és megfelelő felkészültséggel kell végeznünk. Mechanikus eljárás és ötletszerű rögtönzés nagyon károssá válhatnak és a tanítás minőségi rosszabbodásához valamint a tanulók teljesítő képességének a csökkentéséhez vezethetnek. b) A tanítási óra módszertana. A tanítási óra módszertana vonatkozik a tanítás egész folyamatára, így érinti a nevelési és oktatási cél kitűzését, valamint a házi feladatok és az önálló munka ellenőrzését, az új anyag magyarázatát, az átvett tananyag begyakorlását és elmélyítését, az ismétlést, az anyag rendszerezését, az elmélet és gyakorlat megfelelő mértékben való kapcsolását is. Azokban az iskolákban, ahol a tanító több évfolyammal dolgozik, a tanítási óra módszertanának különleges szempontjai is vannak. Ezek a szempontok főképpen abból következnek, hogy ebben az esetben a tanulók a tanítási idő nagyobb részét önálló munkával töltik el. Míg a tanító az egyik évfolyam tanulóival közvetlen munkát folytat, a többi jelenlevő évfolyam tanulói önálló munkát igénylő feladatok megoldását végzik. A tanítónak a tanulókkal végzett közvetlen munkája a tanítási órának azt a részét képezi, amelyben a tanító közvetlen munkával foglalkozik a tanulókkal. Ez a közvetlen munka az osztatlan vagy részben osztott iskolákban a leglényegesebb, fő formája az egész tanítási folyamatnak és kiindulópontja a tanítási óra egész módszertani munkájának.
