Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-02-01 / 2. szám - Hostok István: A magyar nyelv tanítása a nemzeti iskolában

- 19 ­egy bizonyos tehetség vagy nincs. A tanítás gyakorlati célját ezek a pedagógusok abban látják, hogy a gyermekben esetleg bizonyos kész­ségeket kifejlesszenek. A szocialista pedagógia ezzel szemben hatá­rozottan azt vallja, hogy mindenkit meg lehet tanítani helyesen ír­ni. Rendszeres és jól megszervezett módszertani munkával a helyesí­rási készségeket minden egészséges ember elsajátíthatja. A módszer­tannak éppen az a feladata, hogy megtalálja és kidolgozza a helyes­írásban az ismeretnyújtásnak és készségfejlesztésnek legeredménye­sebb módszereit. •Iskoláinkban a helyesírás tanításában nem érjük el azokat az eredményeket, amelyeket a tanterv feltételez és a.közvélemény el­vár tólünk. Ennek az okát nem a helyesírás elsajátíthatatlanságában kell keresnünk, hanem abban, hogy tanítóink a helyesírást csak öt­letszerűen tanítják, és a helyesírási gyakorlatokat nem tervezik gondosan. A nyelv a gondolatközlés, a gondolatcsere eszköze. Ha te­hát a gondolatcsere írásbeli eszközével szolgálni akarjuk a nyelv funkcióját, akkor világossá válik előttünk, hogy a helyesírást nem tekinthetjük öncélú dísznek vagy pedig fényűzésnek. A helyesírásnak határozott célja van, mégpedig az, hogy az írott szöveg az olvasó­ban félreértés nélkül azokat a gondolatokat ébressze, amelyeket az iró közölni akar. Ám,ha ilyen szerepe van a helyesírásnak, a gyakor­lati tanítás szempontjából ebből az következik, hogy a helyesírást nem mechanikus gyakorlás, hanem az értelmi nevelés útján kell taní­tanunk. Ez annyit jelent, hogy a helyesírást csak a nyelvtan megta­nulásán keresztül lehet elsajátítani. Ezzel nem akarjuk azt monda­ni, hogy elvetjük a helyesírási gyakorlatokat. A tervszerű helyes­írástanítás első lépése a nyelvtani tudatosítás. Ez azonban csak az első és legfontosabb lépés,, de egymagában a nyelvtani tudatosítás nem elég. Az ismeretből csak akkor keletkezik készség, ha a tudato­sítást sok és minőség tekintetében is megfelelő gyakorlás követi. A megtanult ismereteket csak akkor sajátítjuk el tökéletesen, ha már tudatosan is használjuk, és a gyakorlatban automatikusan alkal­mazzuk őket. Ezen rövid cikk keretében nem foglalkozhatunk a helyesí­rástanítás módszertani eljárásaival, erre a kérdésre a legközelebbi számban fogunk kitérni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom