Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1956-02-01 / 2. szám - Hostok István: A magyar nyelv tanítása a nemzeti iskolában
- 20 Milyen általános ebeket érvényesítsünk a nyel?tanítóban ? Az Iskolai tapasztalat ast mutatja, hogy a nemzeti iskola osztályaiban szép eredményeket érhetünk el, ha a nyelvtantanig tásban is érvényesítjtlk az általános didaktikai alapelveket, és a megfelelő módszereket alkalmazzuk. A nyelvtanításban is csak akkor érhetünk el eredményeket, ha a a2©mlélete|ségwólye alapján tanítunk. Nem szabad az elvont szabályokból kiindulnunk, hanem ellenkezőleg, a szabályok felállításához sok példa elemzésével jutunk el. Mindig az éló nyelvből kell kiindulnunk és a szemléltetésen keresztül érünk el az elvont nyelvi szabályokhoz. A nyolcéves iskola alsó osztályaiban, illetve a nemzeti iskola osztály aiban minden új ismeretet induktív módon tani- 'tunk, tehát először alaposan szemléltetünk és csak azután állítjuk fel a szabályt. Á szemléletesség elvét különféle módon érvényesíthetjük. Ez mindig attól függ, hogy milyen nyelvi jelenséget akarunk bemutatni, és attól, hogy milyen osztályban akarjuk ezt alkalmazni. Szemléltetéssel, példamondatok és példaszövegek megfigyeltetésével azt akarjuk elérni, hogy a tanulók felismerjék a nyelvtani törvényszerűségeket. A szemlél tétés'anyaga az élő beszéd. Használhatunk azonban a szemléltetésre természeti tárgyakat vagy azokat ábrázoló képeket és rajzokat is, A tábla a szemléltetésben mindig nagy szerepet játszik, mert a megfigyelésre kiválasztott szöveget a táblára írjuk fal. Magukat a gyermekeket is bevonhatjuk a szemléltetésibe, például, ha a cselekvés fogalmát akarjuk megértetni. A nyelvtanításban továbbá a tudományosságéivát kell követni. A burssoá iskolában azt az elvet vallották, hogy az elemista gyermek még nem képes tudományos ismereteket befogadni. A tudományos megismerést gyakran játékkal helyettesítették, A nemzeti iskola tanulóinak igenis, adhatunk szilárd tárgyi ismereteket. l^tan^ok^tudatoss^ának_és_teyékenységének_elyeKiaegkoye- teli, hogy a nyelvtan és a helyesírás oktatásába aktívan vonjuk be a tanulókat. Nem elég, ha a gyermekek csak megfigyelik a nyelv jelenségeit, a tanulóknak gondolkodtató kérdéseket kell adni, nogy önálló munkával, aktív közreműködéssel jussanak következtetésekre, hogy meg tudják állapítani a különbségeket ás hasonlatosságokat, hogy saját maguk megalkossák a szabályt. Ajánlatos azonban, hogy a