Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1956-01-01 / 1. szám - Horváth István: Hogyan teljesítjük a rajztanítás feladatait a nemzeti iskolákban
- 62 sável a tárgy alakját igyekszünk kialakítani, A tárgy - amennyire csak lehetséges - nemcsak szemmel, hanem tapintással, vagy más érzékszervvel való tudatos megfigyelése után a gyermek megismeri a tárgy használhatóságát és célszerűségét, és a színes krétával a papíron az illető tárgy alakját megközelítő formájú foltot képez* Majd félretéve a krétát, jobbkezének mutatóujjával a színes foltot a tárgy valódi alakjára mintázza. A modelláláshoz olyan színes krétát használunk, amilyennel a tanító a táblára rajzolni szokott, vagy pedig a száraz ujjal a megfelelő helyre felhordott színes porfestéket* Ezzel az anyaggal végzett munkák minősége és tisztasága az anyag megfelelő ismertetésétől és az előzőleg elsa- játított^készségek fokától függ* Ez azt jelenti, hogy meg kell tanítanunk a tanulókat arra, hogyan kell a krétát a dobozból helyesen kivenni, és hogy a használat után-azonnal vissza is kell tenni* Szétkenéskor csak az egyik ujjúnkat használjuk, ha tökéletesen szétkenjük a festéket, akkor az egészet bedörzsölhetjük a papírosba* Az ujjunk helyett esetleg összehajtogatott papírt is használhatunk, bár a gyermekek szívesebben dolgoznak az ujjúkkal. Kezdetben minden tanulónak a munkáját ellenőrizzük, és tanácsokat adunk nekik, sót a táblán is bemutatjuk a munka menetét, és felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a függőleges felületen is jól lehet modellálni, és be lehet dörzsölni minden festéket a papírba. Abban az esetben, ha ezeket a szokásokat helyesen fejlesztjük és rögzítjük, akkor a rajztanítást.összekapcsoljuk a politechnikai neveléssel, mert a tanuló megismeri az illető anyagot és kezelését, és ezzel bizonyos tapasztalatra tesz szert, amelyet később saját hasznára felhasználhat. A kőtárrajzot majdcsak ebből a síkrajzból vezetjük le úgy, hogy a lerajzolt síkformát szénnel körülhúzzuk, majd pedig - hogy a formát jobban rögzítsük - ujjunkkal többször is körülhúzzuk. Az így tudatosított forma körvonalát az előbbi rajz mellé még egyszer lerajzoljuk* így kellett dolgoznunk a tanulókkal szeptember és október hónapban gyümölcs és zöldség-félék rajzolásakor /alma, körte, sárgarépa, hagyma/. Abban az esetben, ha ezideig nem haladtunk az előbb említett módon, akár az anyag hiány, akár pedig más oknál fogva, akkor a január hónapi téma újra lehetőséget nyújt ezen hiányok kiküszöbölésére* A módszertani irányelvek szerint kalácsot, zsebkendőt, télitájat, fát kell rajzolni*