Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1956-03-01 / 3. szám - Lengyel Dénes: Mikszáth Kálmán irodalomtörténeti tanítása
- 23 kell tenni szolgabírónak. Nem is az a legfőbb szégyen ebben az országban, hogy egy olyan tudatlan különc, mint Kopereczky főispán lehet, hanem az, hogy a rábízott munkát jól végzi el. Erőszakossága, furfangja és aljassága rendkívül alkalmassá teszik arra, hogy Bontó megyét kormányozza. Mikszáth éles színekkel festi a magyar úri sovinizmus dühöngését, amikor a nemzetiségi iskolák kérdését tárgyalják a megyeházán. A magyar urak minden erőfeszítése arra irányul, hogy a nemzetiségek jogos törekvéseit elgánycsőiják.Céljuk elérésére a legkülönbözó fogásokat használják fel. Amikor a furfang nem használ, Kopereczky erőszakos lesz. Egyszerűen kimondja határozatként a javaslatot, amely ellen minden nemzetiségi szónok élesen tiltakozott. A főispán ugyanis nem hallott semmiféle tiltakozást, mert nem ért más nyelven, csak magyarul. Ez a szemen- szedett hazugság meglepi és lefegyverzi az ellenzéket, Kopereczky győz. Amikor ezt a részt elemezzük, mutassunk rá az úri sovinizmus bűneire, de arra is, hogy milyen éles gúnnyal festi ezt a magyar író, aki minden művében az emberi szabadságot hirdeti, s mint magyar ember háborodik fel a kisebbségben éló nemzetiségek jogfosztott sorsán. A regény a dzsentri bukásával fejeződik be, Mikszáth szakított a boldog befejezés követelményével. Olvasói nehezteltek ezért, s maga is érezte, hogy művével új útra lépett: a valóság, az élet igazi arcát ábrázolta. A végsó jelenet nagyszerű drámai feszültséget tartalmaz,^ a végén otromm ezredes megjelenése úgy hat, mint a jól időzített bomba: megsemmisíti a dzsentri ellenállást. A Noszty fiú esete Tóth Marival a magyar kritikai realizmus egyik legnagyszerűbb értéke: bátran tárja fel a társadalom bűneit, bár nem találja meg a kivezető utat. A nagy realista regények elemzése után egy, esetleg két órán rendszerezzük és kiegészítjük az irodalomtörténeti képet. Ebben a rendszerezésben térjünk vissza az életrajzhoz, s a három fejlődési szakasznak megfelelően helyezzük el a regényeket és elbeszéléseket Mikszáth pályáján. A világnézeti és politikai fejlődést a társadalmi viszonyok következményeként vizsgáljuk, s kapcsoljuk hozzá a művészi fejlődés vonalát is, amely ezzel párhuzamosan halad. Mikszáth kezdetben naiv szemlélete egyre világo-
