Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1956-02-01 / 2. szám - Hasák V. (összeáll.): A jó tankönyv a megbízható tudás záloga
zokkal a munkatársakkal szemben, akik részt vesznek a tankönyvszer- kesztésben, nem támasztanak elég komoly követelményeket* A felmerült kérdésekhez hozzászóltak a tankönyvírók, a szerkesztők, a tanítók, a pedagógiai és a továbbképző intézetek dolgozói, a Pedagógiai Tudományos Akadémia munkatársai és az értekezlet résztvevői közül más szakemberek is. A hozzászólások alapján megállapították, hogy s*z állandó tankönyveket nem készítik elő kellő gonddal. Ennek az az oka, hogy a szerzőkkel szemben nem támasztanak eléggé szigorú követelményeket. Jó tankönyvet csak az tud írni, aki kapcsolatban áll az iskolával, tisztában van a módszertani követelményekkel és ismeri legjobb tanítók tapasztalatait. A szerzők ne tévesszék szem elől azt az el—-J» engedhetetlen alapelvet, hogy a tankönyv ugyan tanulók számára készül, a tudományos színvonal azonban nem hanyagolható el. A tananyag nem lehet ellentmondásban az általánosan elfogadott tudományos megállapításokkal és szabályokkal, tartalom tekintetében pedig a tankönyv feleljen meg a tanuló értelmi fokának. Ha a tanítási nyelv tankönyvének a színvonaláról beszélünk, feltétlenül hangoztatni kell a helyesírási szempont fontosságát, több szabályt és több gyakorlatot kell beleszóni a.tananyagba. A tankönyv gyakoriatanyaga rendkívül fontos szerepet tölt be. Ezért a gyakorlatokat úgy kell összeállítani, hogy a tanulókat tevékenységre ösztönözzék és fejlesszék gondolkodó képességüket. Jó nyelvkönyv el sern képzelhető a legkülönfélébb gyakorlatok nélkül. A tankönyvírás nem lehet csupán szűkkörű bizottságok ügye, hanem tevékenyen és szervezetten részt kell benne vennie az egész tanítóságnak. Hogy a tankönyv megfeleljen az iskola követelményeinek, nem készülhet el 1 - 2 hónap alatt, hanem legyen néhány év megfontolt munkájának az eredménye. A gyorsan Összeállított tankönyv rendszerint nem állja meg a helyét. Voltak olyan évek, amikor az iskolák nélkülözték a tankönyveket, mert a régiek már nem feleltek meg. Mit tehettek a tanít ók,ehogy segítsenek magukon és a tanulókon? Jóllehet az eloltások ellenzik, kénytelenek voltak a tananyag lényeges részeit.lediktálni. A kormány megmutatta a helyes utat, amelyen lépésről-lópésre haladva legyőzték még a legnagyobb akadályokat is, és az egyes tantárgyak tankönyveit fokozatosan bevezették a középiskolába.
