Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Zágorhidi Czigány Balázs: Prosznyákfalva a középkorban
vával északról szomszédos veleméri patak völgye valamikor a 13. század második felében vagy a 14. század elején került az uradalomhoz, ehhez kapcsolták a két Kebele-völgyi falut is).32 A Szent Benedek-templom alatt, a Kebele völgyében elterülő falvak azonban legalább részben a család kezén maradhattak, 1455-ben a Prosznyákok birtokaként sorolja fel egy oklevél többek között Kancsóc és Panóc falvakat.33 Egyelőre nincsenek adataink arra vonatkozóan, hogy miként vesztette el birtokai egy részét a család; a 13-14. század fordulójáról és a 15. század első feléből teljes egészében hiányoznak a források. Ennek oka azonban lehet az is, hogy igazából nem tudjuk, hogy milyen néven is keressük a birtokot! Mint láttuk Prosznyákfalva neve viszonylag késői, a Pálfiapéterháza név pedig csak egy átmeneti elnevezés, így a birtok korai nevét nem ismerjük. Némileg jobb a helyzet Petróc esetében, ott a bőségesebb adatoknak köszönhetően - az 1364-ben indult perfolyam a Petróc körüli birtoktömb sorsáról szól! - kiderült, hogy a település eredeti neve Hercse (1352: possessionem Herche)34 volt, de erre a Hercsére vonatkozóan sem került elő egyelőre a 14. század közepénél korábbi adat. Miért nevezte magát mégis Szentbenedekinek a család? Talán a templomhoz kapcsolódó ősi jogaikat próbálták ily módon hangsúlyozni? Ez kevéssé tűnik valószínűnek, a középkorban a nemesi családok ugyanis inkább birtokjogukat, mint egyéb - vélt vagy valós - jogaikat igyekeztek kifejezésre juttatni megkülönböztető nevükben. Létezni kellett tehát egy Szentbendelc birtoknak is, méghozzá a Prosznyákok, illetve tágabb rokonságuk birtokában! A Szentbenedeki családnév vagy megkülönböztető név mellett (amelyet a már többször idézett 1363. évi oklevélben említenek először) Szentbenedek birtok neve először 1407-ben tűnik fel a forrásokban: ekkor a Nádasdi család Ivanóc birtokáról jegyzik meg, hogy Szentbenedek birtok mellette fekszik (possessio autem Iwanolch prope possessionem Zenthbenedek vocatam).35 Az adat kétségtelenül környékünkre vonatkozik, de az oklevél nem nevezi meg a birtok vagy falu birtokosát. 1422-ben azonban kétségtelenül a Szentbenedekiek Szentbenedek birtokáról esik szó (ad dietam possessionem Zenthbenedek), amelyet a Lévai Cseh Péter lcerkamelléki és őri (azaz őrségi) jobbágyai támadtak meg,36 így az adat kétségtelenül a mi vidékünkre vonatkozik. Mivel azonban Szenbenedek falu a család birtokainak felsorolásaiban 32 Dénes József: Afelsőlendvai uradalom falvainak azonosítása. In: Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője 23/3 (1996-1997) Pars Archeologica. Szombathely, 1998.369-379.; Zágorhidi Czigány Balázs: Afelsőlendvai uradalom a középkorban. In: Cronica Comitatus Castri Ferrei Nr. 24.1-3. 33 Varjű Elemér: A Szentbenedekiek címerlevele és a Jöre nemzetség. 147-34 MNL OL DL 58.019 35 MNL OL DL 94.122. - A Szenbenedelcre vagy a Szent Benedek-templomhoz vezető utat már 1340-ban említik (via vadit ad Sanctum Benedictum) ugyancsak a Nádasdiak birtokai kapcsán, de itt nem egyértelmű, hogy településről vagy csupán a templomról van-e szó: Anjoukon okmánytár Í-VÍ. Nagy Imre (szerit.). Budapest, 1878-1891 (továbbiakban AO). AO IV 19. 36 Mályusz Elemér - Borsa Iván: Zsigmond-kori oklevéltár I-X. Budapest, 1951-2007 (továbbiakban: ZsO). ZsO. 1141. (MNL OL DL 11273). 28
