Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Zágorhidi Czigány Balázs: Prosznyákfalva a középkorban
(Id. lentebb) nem szerepel, azt kell feltételeznünk, hogy azonos lehet valamelyik másik szentbenedeki birtokkal, leginkább a Szent Benedek-templom alatt elterülő Kancsóc faluval (de az is elképzelhető, hogy a Szentbenedek név a Kebele-völgyi családi birtok egészét jelölte a korai időkben).37 A14. század második felének forrásai alapján már viszonylag pontos kép rajzolható a családról és birtokairól.38 A Gyüre nemzetség Vas megyei ága - a Zala megyei eseményeknél is főszereplőként feltűnő - Rihen fia Pétertől származtatja magát, feltehető, hogy Petróc neve is az ő keresztnevéből képződött szláv helynévként magyarázható (Peter - Petrovci).39 A család ekkor már két jól elkülönülő ágra oszlott: Péter fiai közül Végül és Litold Petróc környékét, Pál pedig a későbbi Prosznyákfalva vidékét birtokolta. Sőt a helyzet némileg egyszerűbb is volt, mivel állítólag Végül és Litold között volt egy olyan megegyezés, hogy Végül a magyarországi, Litold pedig a család németországi birtokait örökli (ez az a korábban már idézett adat, amely szintén a nemzetség idegen, méghozzá német eredetére utal!). Ebben az összefüggésben már érthető, hogy 1352-ben Végül fiai, Miklós és Loránd miként osztozkodhatnak meg kizárólagos birtokosként Hercse és Stánic birtokokon (possessiones ipsorum Herche ... et Stanych), melyek gyakorlatilag a későbbi Petróc körüli birtokokat jelentik.40 A megegyezés azonban csak a vasi birtokokra vonatkozhatott, 1353-1354 körül ugyanis Végül fiai Litold fiaival, Litolddal és Hencsellel együtt pereskednek (Alsólendvai Bánfi) Miklós szlavón bánnal, bizonyára zalai birtokok ügyében.41 A helyzet azonban 1363 után jelentősen megváltozott Végül fiai ugyanis fiú örökös nélkül haltak meg, Lorándnalc valószínűleg nem is volt családja, Miklósnak pedig csak leányai maradtak: Anglis, Zsuzsánna és Margit.42 A leányok, közülük is inkább Anglis és férje, Koltai György igyekeztek megszerezni atyai birtokot. Igényüket bizonyára arra alapozták, hogy nagyatyjuk a testvérével tett megegyezés szerint a magyarországi birtokok kizárólagos tulajdonosának tekintette magát. A magyar jog azonban 37 Szentbendek birtok az újkorban már gyakrabban fordul elő, de többnyire a Nádasdialt közvetlenül a Szent Benedek-templom körüli részeit jelöli. A Szentbenedek birtoknév előkerül a Prosznyák család peres iratai között is a 16. században (1548: „portionum Proznyakfalva, Perdassyncz, Zenth Benedek, Panocz, Kanchocz, Domonkosfaliva et Ramocha” (MNL VaML, VKHL. Jegyzőkönyvek 1548/26.), mint ahogy ugyanekkor kerül előtérbe ismét a Szentbenedeki előnév használata is. Ezek a momentumok azonban inkább a közös eredet és a birtokjog igazolására utalhatnak, mintsem egy konkrét, ekkor is meglévő Szentbenedek birtokra! 38 Az áttekintést Varjű Elemér: A Szentbenedekiek címerlevele és a /őre nemzetség alapján adjuk, itt csak az ehhez képest új adatokra hivatkozunk! 39 Varjú Elemér: A Szentbenedekiek címerlevele és a Jöre nemzetség családfáján Rihen nem szerepel, ezt a hiányosságot pótolta: Horváth Kálmán: Prosznyákfalvai és Szentbenedeki Prosznyák. Petróc nevének magyarázatát egyelőre ötletként vetettük fel, ami a Hercse név etimológiájával együtt további kutatást igényel. 40 MNL OL DL 58.019. A családtörténeti irodalom nem ismeri Végül másik fiát, Lorándot! 41 MNL OL DL 4.392; 4.437. A családtörténeti irodalom ugyancsak nem ismeri az itt szereplő Litold fia Litoldot, Hencsel testvérét. 42 Miklós harmadik leányát, Margitot - aki nem szerepel a családtörténeti irodalomban - Ilsvai Lesták nádor 1395- évi oklevele emílti. Ld.: ZsO 1.3818. (A regeszta Anglist tévesen Annusnak nevezi!) 29
