Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Zágorhidi Czigány Balázs: Prosznyákfalva a középkorban
a Héder nemzetségben gyakran előforduló neveik alapján talán éppen a Héder nemhez tartoztak. Ez a kétségtelenül idegen eredetű nemzetség Magyarországra telepedése idején, valamikor a 12. század közepén kaphatta meg a Kebele patak felső, Vas megyei szakaszát és a kerca mellékágát, a peszkóci patak völgyét. A birtokok eredetileg jóval nagyobbak lehettek, és valahol Szentbenedek környékén össze is kapcsolódhattak egymással, sőt talán a templom építtetője is maga a nemzetség lehetett. A Szent Benedek-templomcím még egy érv lehet arra, hogy Heidrich, Johan és Wolfer rokonságát összekapcsoljuk a Héder nemzetséggel, hiszen éppen ők telepítettek bencés szerzeteseket egyik legjelentősebb központjukba, a küszéni várhegyre. A küszéni bencések missziós tevékenységének nyomai bencés kötődésű szentek (Szent Gotthárd, Szent Lambert, Szent Márton) tiszteletére épült templomok formájában jól megfigyelhetők a Rába mentén, de akár vidékünkön is feltételezhetők.28 Ezt a két részből álló nagyobb birtoktömböt - a Szent Benedek-templommal együtt - szerezhette meg valamikor a 13. század közepén Hahót ispán - ha hihetünk saját bevallásának - vétel útján. Az adásvétel azonban nem lehetett teljesen önkéntes, akkor ugyanis nem tiltakozott volna a birtokcserénél Heidrich rokonsága (a Héder nemzetség?). A csere azonban ettől függetlenül megtörtént (és 1267 után véglegessé is vált), mégpedig a Szent Benedek-templommal együtt, a család ugyanis csak erről a templomról és a körülötte kialakult településről nevezhette magát Szenbenedekinek. 6. A SZENTBENEDEICI CSALÁD Vas megyei birtokai Kétségtelen azonban, hogy a 14. század közepén, amikor a nemzetség vasi ága megjelenik a forrásokban, a Szent Benedek-templom már nincs a család birtokában, sőt a templom kegyúri jogát ekkor egyértelműen a Nádasd nemzetség mondja magáénak (1345: ecclesia Sancti Benedicti... cum patronatu).29 De a Kebele patak völgyének egy jó része is idegen kézre kerülhetett már ekkorra, aminek egyik fő oka a felsőlendvai uradalom terjeszkedése lehetett. Ez a nagybirtok kebelezte be a Prosznyákfalvával északnyugatról szomszédos Berkeháza30 és Ratkóc31 falvakat, amelyek már 1366-ban az uradalom Veleméri kerületéhez tartoztak (a Prosznyákfal-28 Schwartz Elemér: A patrocínium a helynévfelytés és a telepítéstörténet szolgálatában. In: Századok 67,1933,185-191.; Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: A Héder nemzetség korai birtokai Vas vármegyében és a küszéni bencés apátság. 176. 29 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára, Vasvár-szombathelyi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára (továbbiakban: MNL VaML, VKHL). MNL VaML, VKHL Jegyzőkönyvek 1698. 89. sz. Az értékes adatra Benczik Gyula levéltáros hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is megköszönök. 30 A felsőlendvai uradalom 1366. birtokba iktató oklevelében szereplő Korong falut (Körung in dystrictu seu valle Welemer) Zelko azonosította későbbi Berkeházával. Ld.: Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában II. 716, 767.; Zelko Ivan: Prekmurje do leta 1500.19. 31 Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában II. 716, 788.; Zelko Ivan: Prekmurje do leta 1500. 78. 27
