Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
A szűkebb földrajzi környéken korábban több vonatkozásban élen járó Szentlászlóról a muravidéki magyar hetilapban elégé lesújtó, visszafejlődésre utaló beszámolóval találkozunk 1971 végén. Az elemzésben a magántulajdonban lévő mezőgazdasági tevékenység korszerűtlenségét említették (akkoriban mindössze öt traktort tartottak számon a faluban), valamint beszámoltak arról is, hogy azokban az években a faluból 45 személy dolgozott vendégmunkásként Ausztriában és az NSZK-ban. Amiatt a szentlászlói iskola bezárása is már komolyan fenyegetett, mivel rohamosan csökkent a gyermeklétszám.209 Pártosfalván, a helyi közösség központjában, azonban az említett esztendőben sikerült teljesen befejezni a vízvezeték-hálózat kiépítését.210 Az említett, valamennyire lehangoló jellegű szentlászlói helyzet javulása tekintetében fontos fejleménynek számított, hogy 1972 végén a muraszombati Pomurka élelmiszeripari vállalat kezdeményezésére tejbegyűjtő és hűtő építéséhez folyamodtak. A megépített gyűjtőhely, a szentlászlóiak mellett a kisfalui és csekefai gazdák részére is használható volt.211 Néhány évvel később, 35 háztartás összefogásával, közös vízvezetéket építettek ki Szentlászlón is. A lakosság szociális helyzetére úgyszintén pozitív kihatása volt, hogy a faluból - 1974-es adatok szerint - nyolcán 209 Lassan változik a világ Szentlászlón. Népújság, 1971. október 22. 6. 210 Sikeres akció Pártosfalván. Népújság, 1971. november 5. 6. 211 Szentlászló (tejbegyűjtő). Népújság, 1972. december 22.1. 212 A vidék gyorsabbfejlődéséért. Népújság, 1974. június 14.2. 213 Beszélgetésünk: Kálmán bácsival a szerdahelyi állapotokról. Népújság, 1975- október 3. a pártosfalvi textilipari vállalatban, 16-an pedig a helyi mezőgazdasági birtok keretében voltak állandó munkaviszonyban. A szentlászlói mezőgazdasági birtok keretében akkoriban 350 hektár földterületet műveltek és 600 vágómarhát tartottak.212 Szerdahelyen, amely a főúttól valamennyire félreesőén beékelődött az államhatár és az erdőség közé, folyamatosan gondot jelentett a vadállomány kártevése a termésben. A mezőgazdasági fejlődés korszerűsítésével - 1975-ben a falusi gazdák tulajdonában 10 traktor és négy kombájn volt - hiába nőtt jelentősen a termés mennyisége, mivel a vadak rendszerint nagy kárt tettek benne. A vadkárral kapcsolatos gondokról a falu vezetői rendszeresen figyelmeztették az illetékes hatóságot, azonban hatékony megoldást a probléma orvoslására nem találtak.213 147
