Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
25. A PÁRTOSFALVA KÖRNYÉKI FALVAK TÁRSADALMI ÉS MŰVELŐDÉSI ÁLLAPOTA A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A hatvanas évek elején Pártosfalva környékén három helyi közösség működött (akkoriban falu-közösségnek nevezték e szervezeti formát); Pártosfalva mellett még a Tótlak-Úrdombi (Selo-Fokovci) és a rátkólaki (Ratkovci). A három helyi közösség adminisztratív teendőit a pártosfalvi hivatal látta el. A pártosfalvi helyi közösségben a faluotthon rendezését, valamint az utak javítását és a levezetőcsatornák kiépítését tekintették a legfontosabb feladatnak.214 Akkorra már Pártosfalva környéke az ismételten átszervezett „nagy” muraszombati községhez tartozott. A „község” akkortól ismételten a délszláv terülten meghonosodott, járási nagyságú és hatáskörű közigazgatási egységet jelentett. A helyi közösségek meglehetősen korlátozott, kimondottan helyi jellegű ügyekkel foglalkozhattak, önálló pénzviteli feladatkör nélkül. A helyi közösségek költségvetése az egységes községi pénzkeretbe ágyazódott 214 A proszenyakovci Haladás szövetkezet. Népújság. 1963. március 23.3. 215 Proszenjakovci. Népújság, I960, december 10.3. 216 A helyi közösségek elnökeinek tanácskozása Pártosfalván. Népújság, 1965. július 3.3-217 Szentlászló. Népújság, 1964. február 29. 5. 218 Motvarjevci. Népújság, I960, január 16.3-148 be. A hatvanas évek elején a pártosfalvi lakosság rendszeresen felvetődő igényei között szerepelt a fogászati rendelő, a péküzlet és a mészárszék létrehozása, valamint állandó állatorvosi szolgálat biztosítása.215 Az önálló község megszűnése után egy ideig Pártosfalva körzetében bizonytalan volt a helyi közösségek tényleges hatásköre. Több területen, például bizonyos tulajdonjogi kérdésekben, jelentős visszafejlődést észleletek. A helyzet javítása érdekében, a többi muraszombati járási helyi közösséggel karöltve, követelték a jogaik és hatásköreik konkrétabb meghatározását és növelését.216 Szentlászló társadalmi élete az 1960-as évek elején a nehéz gazdasági és feszült politikai helyzet ellenére pezsgő volt. Az újonnan megalapított ifjúsági egyesületnek, amelyet a magyar nemzeti kisebbség szervezeteként tartottak számon, több mint harminc tagja volt, akik főképpen a színjátszás terén voltak sikeresek. A következő években mennyiségi tekintetben igényesebb művekhez is nyúltak. A Búzakalász című három felvonásos vígjátékot például 1964. február 23-án mutatták be.217 Amellett a szentlászlói lányok körében közkedvelt volt a főzőtanfolyam, a fiúk pedig rádióamatőr-tanfolyamot szerveztek.218 A szentlászlói ifjúság a közmunkából is kivette a részét.
