Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
létrejöttéhez. A sajtóközlemény arra is utal, hogy mindenki nem fogadta rajongással a beruházást, és a közmunkákban, illetve adakozásokban sem vettek egyesek részt.199 A Mura fehérneműgyár keretében működő pártosfalvi kötődé új üzemének megnyitására I960, szeptember 25-én került sor. Az új üzemépületbe a Mura Vállalat 12 millió dinárt fektetett, a helyi lakosság és a vállalat dolgozói 2703 önkéntes munkaórával járultak hozzá a beruházáshoz. A korábbi körülményekhez képest, ahol a termelés hat négyzetméter területen folyt, az új üzem kétszáz négyzetméternyi területtel rendelkezett. A megnyitás idején különböző értékelések készültek a pártosfalvi kötődével kapcsolatosan. A Mura vállalattal történő egyesülés előtti időszakról megjegyezték, hogy a kötöde akkor komoly gondokkal küszködött. „Mivel kisipari jellegű volt, nehezen jutott devizához, amit a gyapjú és a munkagépek behozatalához igényelt... Az egyesülés után ezek a nehézségek elmúltak. Elmúlott a nyersanyag beszerzése körül mutatkozó nehézség is. Emelkedett a termelés értéke, és ezáltal a dolgozók személyi jövedelme is.” Az új textilipari létesítményben főleg olcsóbb értékű, gyapjú alapú kötöttáru készítését tervezték, mivel egyes jugoszláv tagköztársaságokban nagy volt az iránt az érdeklődés. A pártosfalvi vállalatban akkoriban kizárólag betanult munkásnők dolgoztak.200 A kötöde új épületének átadása keretében a pártosfalvi szövetkezeti otthonban a kétnyelvű könyvtárat is megnyitották. A létesítmény keretében az ifjúság részére olvasóterem berendezését tervezték.201 A pártosfalvi textilipari üzemben a következő egy-két évben viszonylag zökkenőmentesen folyt a termelés. Leginkább gyermekkonfekcióra, főképpen pulóverek készítésére szakosodtak. Némi nehézséget a munkagépek felújítása terén lehetett észlelni, mivel az előző évek nagyobb beruházásai keretében arra nem futotta. Mivel az akkori Jugoszlávia területén a konkurencia a textiliparban fokozódott, a munkásokat és az érintett falvak vezetőit a vállalat sorsa különösképpen érdekelte. Ennek értelmében 1964 tavaszán is aggodalom töltötte el őket, mivel fonalhiány miatt rövidebb ideig szüneteltetni kellett a termelést. A gyapjúalapú nyersanyag beszerzése folyamatosan gondot okozott.202 Akkoriban rohamosan romlott a pártosfalvi üzemegység helyzete a Mura vállalat keretében, a muraszombati vezetőség nem mutatott kellő érdeklődést a gondok kezelésére, aminek következményeként 1965-ben bekövetkezett a szakadás. Tárgyalások kezdődtek a másik akkori muravidéki „textilóriással”, a belatinci Beltinka vállalattal, azonban egyesülésre nem került sor. Bizonyos fokú együttműködésben azonban megállapodtak, 199 Proszenjakovci. Népújság, I960, március 26. 3. 200 Holnap lesz Proszenjakovcin a kötöde új üzemépületének megnyitása. Népújság, I960, szeptember 24.1. 201 Proszenjakovci. Népújság, I960, szeptember 10.3-202 Egy hetes kényszerszünet a pártosfalvi kötődében. Népújság, 1964. március 21.4. 145
