Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
a Haladás szövetkezeti tanácsa mégis a Pomurka mezőgazdasági, ipari-feldolgozó kombináttal történő egyesülés mellett döntött.194 A viszonylag kis birtokon tevékenykedő egyéni mezőgazdasági termelők hatékonysága terén a hatvanas évek közepén egy feltételesen hosszú távon negatív jelenségre hívták fel a figyelmet. A kedvezőtlen piaci árak és a kevésbé sikeres agrárpolitika, valamint a megművelt terület kicsinysége miatti veszteséges termelés következtében Pártosfalva térségében sokan váltak meg a termőföldtől, és Ausztriában vagy másutt vendégmunkásként kerestek megélhetési forrást.195 E jelenség később még intenzívebbé vált, aminek - ma már ez egyértelműen megállapítható - pozitív és negatív hatásai ismertek. Előnyös volt, hogy a legtöbb, szülőföldjéről távozó személy és család hasznos munkatapasztalatot szerezett külföldön, és amellett pénzhez jutottak, ami a következő évtizedekben nagymértékben kihatott a takaros családi házak és a szép környezet létrejöttéhez. Másrészt azonban a negatív demográfiai trendek, a zömében magyarok lakta falvak erőteljes elöregedése és fokozatos elnéptelenedése úgyszintén részben a hatvanas-hetvenes évek ideiglenes vagy állandó elvándorlásának a következménye. Szentlászló település gazdasági életében fontos eseménynek számított, hogy a fafeldolgozás gazdag hagyományait követve 1959 194 A pártosfalvi Napredek az egyesülés mellett. Népújság, 1965. október 23.2. 195 Autóbuszjárat Rédics és Szentlászló között. Népújság, 1966. április 9.1. 196 Motvarjevci. Népújság, 1959. február 28.3. 197 Proszenjakovci. Népújság. 1959. július 25.3-198 A proszenjakovci kötődé kibővítése. Népújság, I960, január 16.3. 144 februárjában, rangos vendégek jelenlétében, üzembe helyezték a megújult fűrésztelepet.196 A textilipar felvirágoztatása terén említésre méltó eseménynek számít, hogy 1959 nyarán a pártosfalvi, egykor Koltay-féle kötöde a muraszombati Mura fehérneműgyárhoz csatlakozott, ami ideiglenesen jelentősen növelte fejlődési lehetőségeit. Új gazdasági épületek megépítését tervezték, amelyek keretében nagyobb számú munkást kívántak alkalmazni.197 A két vállalat egyesítésére formálisan 1959. szeptember 1-én került sor. Az addig 20-30 munkás helyett 80-100 személy alkalmazását helyezték kilátásba. Az új beruházásoknál a település lakossága közmunkával is kivette a részét. Az építkezéseket bizottság irányította, amelynek Pártosfalváról Vörös Kálmán, Koltay Károly (a volt tulajdonos) és Kolosa Lajos, Berkeházáról Albert Géza, Tótlakról Kutusa Aleksander, Jánosfáról Varga Ernő, Szerdahelyről Vörös Kálmán, Kisfaluból Keréc Károly és Szentlászlóról Kóczán Vilmos voltak a tagjai. Az új üzem felállítására 13 millió dinárt láttak elő.198 A tényleges munkálatok I960 márciusában kezdődtek el, amelyek keretében naponta 10-12 falubeli önkéntes segédkezett. Az erdőtulajdonosok - a közigazgatási és politikai szervezetek kezdeményezésére - épületfát ingyen biztosítottak az új gyárépület
