Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)

Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig

javasolták, hogy a környező falvak polgárai részére érkezett postai küldeményeket a helyi postahivatal naponta kézbesítse Szerdahely, Berkeháza és Jánosfa települések lakóinak. A javaslatot a ljublja­nai postaigazgatósághoz intézték. A néptanács elhalaszthatatlan feladatnak tekintette a villanyenergia biztosításának kiterjesztését a község valamennyi településére. A nagy beruházás sikeressége érdekében együttműködést javasoltak a villanyvezetéket úgy­szintén igénylő, más községhez tartozó szomszédos falvakkal. A néptanács 1946 nyarán a községi utak javítására is sok energiát fordított. A sódervásárlásra kölcsönt vettek fel.142 A teljes körű postaszolgáltatás valamennyi Pártosfalva kör­nyéki település esetében 1946 végére rendeződött. A gabona és a burgonya felvásárlása is zökkenőmentesen lezajlott. Pártosfalván tejgyűjtő csarnokot létesítettek, valamint az állatok mérésére mérleg („mázsa”) vásárlása mellett döntöttek. A környező tele­pülések számára úgyszintén tervezett mérleg beszerzésére és felállítására a későbbiek során 50 ezer dinár kölcsönt vettek fel. Akkoriban rendeződött a Pártosfalva és Muraszombat közötti autóbusz-forgalom is. Az említett eredmények ügyében főképpen a néptanács tevékenykedett, amelynek a munkáját a falvakban szervezett falugyűlések pozitívan értékelték. Csupán a tökmagolaj-sajtolás megkönnyítése terén nem voltak eredményesek.143 Az 1947-es évben Pártosfalván fafeldolgozó üzemet kívánt létrehozni saját égisze alatt a községi néptanács, ami azonban nem járt sikerrel. A Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium hely­színszemlére leutazó bizottsága azzal az érveléssel utasította el a létesítmény támogatását, hogy az általuk mindössze ezer köbméterre feltételezett üzem nem működne kifizetődőén. Ma­gyarázatként azt is hangoztatták, hogy a mindössze néhány kilo­méterre működő szentlászlói fafeldolgozó üzem lefedi a térségben felmerülő igényeket, ezért még egy hasonló jellegű üzemet nem tartottak indokoltnak.144 A határ menti falusi környezetbe is érvényesült az ún. szocialista rendszer által erőltetett tervgazdaság gyakorlása. A falugyűléseken a Pártosfalvi Néptanács titkára, Kolosa Sándor magyarázatot adott az ún. „ötéves tervgazdálkodás előnyei­ről”. Felhívta minden parasztgazda figyelmét az új terv pon­tos betartásának fontosságára, valamint hangsúlyozta annak jelentőségét a népesség élelembiztosítása szempontjából. A szerdahelyi falugyűlésen a parasztgazdák felvetették, hogy a tervben aránytalanul magas mércét határoztak meg a település teljesítménye szempontjából. Az elnöklő Vörös Kálmán jogosan megjegyezte, hogy a kis lélekszámú Szerdahelyre 115 mázsa mennyiségben meghatározott beszolgáltatási kötelezettség igaz­ságtalan, mert a sokkal nagyobb szomszédos Domonkosfára 142 SI_PAM/0284 Krajevni ljudski odbor Prosenjakovci, A Pártosfalvi Néptanács 11. rendszeres ülésének jegyzőkönyve, 1946. 07. 28. 143 SI_PAM/0284 Krajevni ljudski odbor Prosenjakovci, A szerdahelyi választók közgyűlésének jegyzőkönyve, 1947. 02. 05. 144 SI_PAM/0284 Krajevni ljudski odbor Prosenjakovci, A Pártosfalvi Néptanács 4. rendszeres ülésének jegyzőkönyve, 1947. 05. 05. 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom