Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XIV. Összefoglaló

okozott a Lendva-vidéki településeknek, amelyek az Esterházy-uradalom földjeire aspiráltak. A fő gondot az jelentette, hogy a Lendva-vidéki települések közbirtokossági közösségei - saját földjük hiányában - 1912-ben, majd 1918-ban újabb hat évre bérleti szerződést kötöttek az Esterházy-uradalom igazgatóságával. A közbirtokossági közösségek meghatározott mennyiségben szántóföldet vettek bérbe, míg a legelők és a rétek mennyiségéről minden évben igény szerint döntöttek. A jugoszláv földreform ezt a módszert felrúgta, ami miatt nagy elégedetlenség keletkezett. Több esetben is előfordult, hogy olyan emberek jutottak földhöz, akiknek nem volt sem szakmai tudásuk, sem erejük annak megművelésére, ugyanakkor az addigi bérlőktől számos esetben elvették a földeket vagy másik földterületet kaptak, mint amit addig műveltek. Mivel a helyzet nem rendeződött, a Lendva-vidéki közbirtokossági közösségek küldöttséget menesztettek a Ljubljanai Agrárigazgatósághoz a muravidéki származású Klekl József országgyűlési képviselő vezetésével. A küldöttség elérte, hogy az igazgatóság egy bizottságot menesztett az Esterházy-nagybirtokra, amely 1921. március 20-24. között áttekintette és rendezte a bérleti szerződéseket.

Mirko Vratovič, a ljubljanai agrárigazgató helyettese és egyben a bizottság egyik tagja az alsólendvai uradalomban tett látogatása alkalmával egy bizalmas beszámolót is készített a Ljubljanai Agrárigazgatóság számára az „alsólendvai sarok” politikai helyzetéről. A titkos beszámoló végén Vratovič 6 pontban foglalta össze a politikai „cselekvésrendet”:

1. El kell űzni a magyar érzelmű nagybirtokosokat és azok tisztviselőit, ha magyar alattvalók, a többit hatástalanná kell tenni.

2. A jugoszláv nemzeti eszmét nem támogató papokat a vidékről el kell helyeztetni, s tapasztalt és nemzeti érzelműekkel kell őket helyettesíteni. A plébániákat el kell szakítani a szombathelyi püspökségtől.

3. Öntudatos jugoszláv elemeket kell a vidékre betelepíteni, akikkel településrészeket, önálló közösségeket lehet létesíteni.

4. Jó iskolára és jó tanítókra van szükség, akik fokozatosan meghonosítják a szlovén nyelvet, és ezáltal megszüntetik a magyar nemesek befolyását.

5. A muravidéki magyar kereskedőket szigorúan ellenőrizni kell, a máshonnan származó magyarokat viszont el kell űzni.

6. Előnyben kell részesíteni (protezsálni kell) a tudatos jugoszláv nemzeti elemeket. 1

1 AS 71, Fond Esterházy, Fasc. 44; Zakupodaja in kolonizacija.

358