Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XIV. Összefoglaló
Vratovič földreformmal és kolonizációval kapcsolatos elképzeléseit - hasonlóan a politikai elképzelésekhez - még ugyanabban az évben, tehát 1921-ben kezdték megvalósítani az Esterházy-nagybirtokon. Az alsólendvai Esterházy-uradalom 1920 elején került állami felügyelet alá, 1921. március 28-án pedig az Igazságügyi Minisztérium rendelete alapján az uradalom összes vagyonát állami igazgatás (sekvester) alá helyezték. Az uradalom hivatalnokait, akik többségükben magyar, illetve német származásúak voltak, leváltották és Szlovénia más területeiről alkalmaztak embereket helyettük. Klekl több ízben is tiltakozott az ellen, hogy a Muraszombati Területi Agrárhivatalnál csak Szlovénia belső területeiről, illetve az ország más vidékeiről származó személyeket alkalmaztak, és hogy a nagybirtok korábbi igazgatói apparátusát leváltották. Említést érdemel, hogy míg az SzHSz Királyság más területein élő magyarokat - és más, nem államalkotó nemzetiségeket - már a földreform első periódusában kizárták a földosztásból az optálási jogra hivatkozva, addig Lendva-vidéken ez nem történt meg. Itt a magyarok egészen 1924 szeptember végéig a nagybirtokok négyéves bérbeadásáról szóló rendeletben leírtak alapján bérelhettek agrárföldet. Ennek ellenére már a földreform első időszakában is történtek esetek, amikor magyar és más, nem szláv nemzetiségű földigénylőt kizártak a földreformból. E személyeket három csoportba lehet besorolni. Az egyikben azok a személyek találhatók, akik az Esterházy-birtokon 1921. március 20-tól 24-ig tevékenykedő bizottság döntéshozatala után kértek nagybirtokföldet az agrárhivataltól. A másik csoportba azok a személyek, illetve családok tartoztak, akik tagjai Magyarországra szöktek a katonai kötelezettség elől. A harmadik csoportba pedig a nem szláv származású kereskedők, vendéglősök sorolhatók, akik Muravidéken elsősorban a zsidóság soraiból kerültek ki. Mindhárom csoport agrárföld iránti kérelmét a Muraszombati Területi Agrárhivatal és a Ljubljanai Agrárigazgatóság a földreformügyi miniszter 1921. szeptember 5-i, 25155-ös számú rendeletére hivatkozva utasította vissza, mely szerint a nem szerb, horvát illetve szlovén nemzet tagjai nem részesülhetnek agrárföldben. A Lendva-vidéki magyarokat 1924. október l-jével zárták ki a földreformból, vagyis a „Nagybirtokok négy évre szóló bérbeadásáról” című rendeletben meghatározott határidő leteltekor. Az erről szóló határozatot a Maribori Területi Agrárhivatal 1923. október 4-én hozta meg. A határozat azokat a földterületeket, amelyeket korábban szláv nemzetiségű személyek béreltek, továbbra is az illető személyek tulajdonában hagyta. Azokat a földterületeket azonban, amelyeket magyar és más, nem szláv nemzetiségű személyek béreltek, elvették és a szlovén nemzetiségű igény359
