Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XIV. Összefoglaló
kok jelentékeny hányada a korábbi uralkodó nemzetekhez - magyar és német - tartozó magánszemélyek és jogi társaságok, valamint politikai községek, illetve települések kezében volt, akik így komoly gazdasági pozíciókkal rendelkeztek. Különösen a Muravidékre volt érvényes a fenti megállapítás, ahol az 1921-ben összeírt 11 nagybirtokos közül 9 volt magyar, egy német, egy pedig holland származású. A „Nagybirtok elidegenítését és megterhelését tiltó rendelet” értelmében - amely Szlovénia és ezáltal Muravidék területén a 131 kataszteri hold (75 hektár) termőföld feletti gazdaságot, illetve a 350 kataszteri hold (200 hektár) feletti összterületet tekintette nagybirtoknak - Lendva-vidéken egy nagybirtok került a földreform rendelkezése alá. Ez a nagybirtok az Esterházyak alsólendvai hitbizománya volt, illetve annak a jugoszláv államhoz került területei. Az Esterházyak SzHSz Királysághoz, azon belül Muravidékhez csatolt alsólendvai uradalma Juraj Demetrovic földművelésügyi miniszter 1932. június 25-én kibocsátott határozata értelmében 15.959 kataszteri hold 626 négyszögölt tett ki, amiből 6.717 kataszteri hold 59 négyszögöl volt az erdőbirtok. A nagybirtok 24 település kataszteri határában terült el egy egységet képezve, északnyugattól délkelet felé a következő sorrendben: Bagonya, Filócz, Őrszentvid, Bakónak, Kebeleszentmárton, Dobronak, Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza, Radamos, Hídvég, Bánuta, Hosszúfalu, Alsólendva, Alsólakos, Felsőlakos, Gyertyános, Kapca, Kót, Murarév, Petesháza, Pince, Völgyifalu és Csente. A felsorolt települések közül hat falu - Bagonya, Filócz, Őrszentvid, Bakónak, Kebeleszentmárton és Murarév - nem tartoznak Lendva-vidékhez és ezért az itt végrehajtott földreform-folyamatok kimaradtak a részletes elemzésből. A földművelésügyi miniszter által 1932. június 25-én kibocsátott határozat alapján elvégzett számítások szerint az Esterházy-nagybirtok Lendva-vidéken 11.499 kataszteri hold 626 négyszögölön terült el. Ebből 9.284 kataszteri hold 848 négyszögöl volt található Dobronak, Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza, Radamos, Hídvég, Bánuta, Hosszúfalu, Alsólendva, Alsólakos, Felsőlakos, Gyertyános, Kapca, Kót, Petesháza, Pince, Völgyifalu és Csente települések kataszteri határában. A maradék 2.215 kataszteri hold 697 négyszögöl birtokrész a Rédics, Szemenye, Kerkaszentkirály, Lendvaújfalu, Kiscsernec és Szíjártóháza magyarországi települések Jugoszláviához (Lendva-vidékhez) került területeiből és a Mura menti földekből került ki. Az Esterházy-uradalom Lendva-vidéken kívülre eső birtokai 4.459 kataszteri hold 681 négyszögölt öleltek fel, amelyek Bagonya, Filócz, Őrszentvid, Bakónak, Kebeleszentmárton és Murarév települések kataszteri határain belül terültek el. A földreform előtti Lendva-vidéki agrárstruktúra másik jellemzője a nagybir353
