Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
II. Bevezető
A területet 1919. augusztus 12-én szállta meg a jugoszláv katonaság. Az ideiglenes közigazgatási feladatokat a szlovén származású Srečko Lajnšic civil megbízott vette át. Az Alsólendva környéki területeket a horvátok a varasdi közigazgatási területhez kívánták csatolni. Végül is Svetozar Pribičevič belügyminiszter szeptember 2-án kelt határozata alapján az egész Muravidék a Szlovén Tartományi Kormány (Deželna vlada za Slovenijo) alá került. A civil megbízotti hivatalt 1921. május 31-én - két évi működés után - felszámolták, és helyébe Muraszombat központtal járási közigazgatási rendszert hoztak létre, alsólendvai kirendeltséggel. Az országos átszervezés következtében a maribori közigazgatási területen belül 1924. június l-jével Muravidék területét két járásra - a Muraszombatira és az Alsólendvaira (murskosoboški in dolnjelendavski srez) - osztották, önálló járási főszolgabíróval az élén (sreski poglavar).24 Községi szinten Muravidéken egészen 1927-ig nem voltak választások, annak ellenére, hogy az 1922-ben elfogadott közigazgatási törvény ezt előírta. Az új hatalom vezetői féltek az államellenes (magyarbarát) elemektől, illetve még a muravidéki szlovének megbízhatóságát is megkérdőjelezték, s emiatt nem tartottak községi választásokat. A községi közigazgatási feladatokat kinevezett tisztségviselők (gerenti) látták el. Muravidék szlovének lakta településein a kinevezett tisztségviselőket az 1927. november 20-án megtartott választásokon győztes személyek váltották fel. A főleg magyarok által lakott településeken a választásokat később, 1928. április 1-jén és 15-én tartották meg.25 A királyi diktatúra bevezetése után, 1929. október 3-án uralkodói paranccsal Jugoszláv Királyságra keresztelték át az SzHSz Királyságot. A helyi önkormányzati szerveket a király feloszlatta és az ország területét 9 bánságra (banovine) osztotta, amelyek élén az általa kinevezett bánok álltak. A ljubljanai és a maribori közigazgatási területekből létrehozták a Drávái Bánságot (Dravska banovina). A bánságot 25 járásra és 407 községre osztották fel.26 A muraszombati és az alsólendvai járás területe nem változott.27 Ez a közigazgatási rendszer Szlovénia területén megmaradt egészen a Jugoszláv Királyság széthullásáig. A dolgozatba a településnevek magyar változatai kerültek be, kivéve azokat, amelyeknek nincs magyar megfelelőjük. Ebben az esetben a település ma használt hivatalos nevén szerepel. A jobb érthetőség végett azonban néhány településnél feltüntettük a szlovén nevét is. 24) Kokolj, Miroslav: Prekmurski Slovenci 1919-1941. Murska Sobota 1984. 19-34. p. 25) U. o.: 241-243. p. 26) Korábban a maribori közigazgatási területhez tartozó muraközi (Medimurje) járást a zágrábi székhelyű Szávai Bánságba sorolták. 27) Ilustrirana zgodovina Slovencev. Ljubljana, 1999. 318-319. p. 29
