Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
déken magyar nagybirtokosok tulajdonában van a földterület legnagyobb része, akik ezen a vidéken a múltban mindent megtettek a térség magyarosítása érdekében. Véleménye szerint a szlovén lakosságot teljesen el akarták tüntetni, pedig azok jelentették itt a korábbi őshonos közösséget. Magyarázatként az elmúlt évszázadokban a Muravidéken keresztül egészen Pozsonyig húzódó szláv folyosó - korridor - létezését említette, amely a délszlávokat összekapcsolta a csehekkel és a szlovákokkal. Véleménye szerint a magyar nagybirtokosok a magyarosítást annyira sikeresen végezték, hogy Muravidék lakosságának a 40%-a csak magyarul, a többi pedig szlovénul és magyarul beszél. A beszámoló első pontjában a bizottsági elnök azt állította, hogy a nagybirtokosok a Muravidéken fekvő gazdaságaik irányítására csak magyar származású tisztviselőket helyeztek, akik mellesleg nem is erről a vidékről származtak. A földet is csak kizárólag magyar nemzetiségűeknek, illetve a magyar érzelmű lakosokat tömörítő közbirtokossági közösségeknek adták bérbe. Szerinte ez volt az oka a magyarok meggazdagodásának, s emiatt süllyedt a szlovén lakosság a cselédség és a napszámos munkásság rétegébe. A titkos beszámoló második pontja arról szólt, hogy a katolikus papság a Muravidéken a magyar nemzeti érdekeket szolgálja. Ennek hátterében szerinte az állt, hogy a magyar nagybirtokosok a muravidéki plébániák támogatói, a templomok kegyurai voltak, s a papság emiatt kitartott mellettük. Vratovié szerint a Muravidéken még az állam keretében is nagy volt a római katolikus papság befolyása, a lakosság még akkoriban is a magyar apostoli királyt tisztelte és ezáltal támaszt láttak a magyar nagyurakban. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy a tárgyalt időszakban még mindig a magyar érában ide került papság uralja a Muravidéket, s ők a jugoszláv állam ellenségei. Negatív jelenségként megjegyezte, hogy a muravidéki plébániák továbbra is a szombathelyi püspökséghez tartoznak. A betelepítések, illetve a kolonizáció szempontjából nagyon fontos a titkos beszámoló 3. pontja. Itt a bizottsági elnök kifejtette, hogy a vidék lakosságának nincs nemzeti öntudata, teljesen a magyar nagybirtokosok és a papság befolyása alatt állnak. A nagybirtokos és egyházi elemek eltávolításával még nem oldódik meg a helyzet, mert a kereskedő réteg és az értelmiség is a nemzeti tudatához nagyon ragaszkodó magyarokból tevődik össze. Szerinte szükséges lesz távolabbi szlovén (szláv) területekről nagyobb csoportokat ide telepíteni, egységes, kompakt közösségeket létrehozni. Ezzel párhuzamosan szlovén iskolákat javasolt létesíteni, amelyekben - lehetőleg - ne muravidékiek, hanem más területekről érkező szlovén tanítók tanítsanak. 205
