Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken

A beszámoló befejező részében dr. Vratovié nagyon elmarasztalóan szólt Klekl személyéről és tevékenységéről. Kleklt a muravidéki politika olyan irányítójaként mutatta be, aki államellenes tevékenységet folytat és támogatja a magyar nagybirtokosokat, azok bérlőit. A bizottsági elnöknek az volt a véleménye, hogy Klekl nem is önállóan politizál, hanem csak „bábu" Alsólendva gerentje - megbízott vezetője -, Božidar Sever kezében. Véleménye szerint Sever hataloméhes és kétszínű személy, akit a lendvai magyarság is kedvel.

Göncz László helyesen állapítja meg „A muravidéki magyarság 1918-1941” című könyvében, hogy: ,A Klekllel kapcsolatos megjegyzések nyilván azért fogalmazódtak meg a beszámolóban annyira erélyesen, mert ő ellenezte a nem Muravidékről származó elemeknek a vidékre történő beözönlését, akár a földreform révén, akár az új hivatalnokáradat keretében. ”27

A titkos beszámoló végén dr. Vratovié Muravidéken a következő lépéseket javasolta:

1. El kell űzni a magyar érzelmű nagybirtokosokat és azok tisztviselőit, ha magyar alattvalók, a többit hatástalanná kell tenni.

2. A jugoszláv nemzeti eszmét nem támogató papokat a vidékről el kell helyeztetni, s tapasztalt és nemzeti érzelműekkel kell őket helyettesíteni. A plébániákat el kell szakítani a szombathelyi püspökségtől.

3. Öntudatos jugoszláv elemeket kell a vidékre betelepíteni, akikkel településrészeket, önálló közösségeket lehet létesíteni.

4. Jó iskolára és jó tanítókra van szükség, akik fokozatosan meghonosítják a szlovén nyelvet, és ezáltal megszüntetik a magyar nemesek befolyását.

5. A muravidéki magyar kereskedőket szigorúan ellenőrizni kell, a máshonnan származó magyarokat viszont el kell űzni.

6. Előnyben kell részesíteni (protezsálni kell) a tudatos jugoszláv nemzeti elemeket.

Az új állam keretei között született első részletes helyzetelemzés egyrészt nagyfokú tájékozatlanságot, másfelől tudatos ferdítéseket tartalmaz. Egy nemzeti tudatára ébredő hivatalnok valahonnan megtanult, különböző propagandisztikus kiadványokból olvasott történelmietlen következtetései még nem okoztak volna nagy zavart Muravidék gazdálkodásában. A korszakban igen közismert nyugat-magyarországi szláv korridor, az itt őshonos szlávok emlegetése az új helyzethez kötődő pozitív elfogultságát mutatta. A nagybirtokosok és a támogatásukat bíró római ka-27) Göncz László: A muravidéki magyarság 1918-1941. Lénává, 2001. 220. p.

206