Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
Az 1920. szeptember 3-i földreformügyi miniszteri rendelet végrehajtása sok nehézséget okozott a Lendva-vidéki községeknek, amelyek az Esterházy-nagybirtok földreform alá vont földjeire aspiráltak. Mivel a helyzet nem rendeződött, a Lendva-vidéki közbirtokossági közösségek küldöttséget menesztettek a Ljubljanai Agrárigazgatósághoz Klekl József országgyűlési képviselő vezetésével. A delegáció sikerrel járt, mivel a ljubljanai agrárigazgató már másnap kirendelt Alsólendvára egy bizottságot, amely feladatául kapta az Esterházy-birtokon megkötött bérleti szerződések áttekintését és az ügyek rendezését. A bizottság tagjai dr. Mirko Vratovié, a ljubljanai agrárigazgató helyettese, Anton Štrekelj, M. Kosmač mérnök a Ljubljanai Agrárigazgatóság részéről, Mate Gregorovié, a Muraszombati Területi Agrárhivatal vezetője, Simon Falež, az alsólendvai Esterházy-uradalomra kinevezett állami felügyelő, és Raffensberger, az uradalom birtokigazgatója voltak. A bizottság, amely március 20-án kezdte el a működést Alsólendván, a következő három napon járta be a Lendva-vidéki településeket és a helyszínen vizsgálódott. A tapasztalatokról március 24-én összeállított jegyzőkönyv alapján meghagyták a Muraszombati Területi Agrárhivatalnak az agrárföldek bérbeadásának lezárását. Eszerint a régi bérleti szerződéseket25 jóváhagyták Hosszúfalu, Hídvég, Bánuta, Göntérháza, Radamos, Jósec, Kámaháza, Kapca, Alsó- és Felsőlakos, Gyertyános, Csente, Völgyifalu, Pince és Kőt településeken a miniszteri rendelet értelmében az arra jogosult közbirtokossági közösségi tagoknak. Azoktól a személyektől, akiknek több saját földjük volt, illetve a jogilag engedélyezettnél több földet béreltek, el kellett venni a területet és az arra jogosultak között osztották szét. A nagybirtok rétjeit egy évre adták bérbe a jószággal rendelkező gazdáknak. Emellett a bizottság vitás kérdésekben konkrét döntéseket is hozott. így például a göntérházi cigányoknak 1/2 kataszteri hold földet adtak bérbe családonként, Bánuta községtől - arra hivatkozva, hogy a településnek sok a rétje - 24 kataszteri hold rétet elvettek és azt használatra a katonaság számára utalták ki.26 Mirko Vratovié, az alsólendvai uradalomban tett látogatása alkalmával egy bizalmas beszámolót is készített a Ljubljanai Agrárigazgatóság számára az „alsólendvai sarok” politikai helyzetéről. Annak ellenére, hogy a bizalmas beszámoló elsősorban a fennálló politikai helyzetet mutatta be, fontos az egész elemzést tartalmilag közölni, mert a földreform kérdésében is sok háttérben maradt indokot, adatot közölt. Vratovié titkos beszámolójának első pontjában megállapította, hogy a Muravi-25) A „régi szerződések” alatt a közbirtokossági közösségek és az Esterházy-uradalom között 1918-ban megkötött s már korábban említett szerződéseket értették. 26) /1S 71, fasc. 44, Esterházy; Zakupodaja in kolonizacija. 204
