Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
tására jelenleg nem állnak rendelkezésre bérlői névsorok. Mindenesetre az biztosan állítható, hogy a szlovéneket a beszélt nyelvük miatt nem zárták ki az Esterházy-uradalom bérlési rendszeréből, mivel csak a gazdasági szempontok játszottak szerepet a szerződések megkötésekor. XII. 6. számú táblázat: Az Esterházy-nagybirtokban a földbérlés kapcsán érintett személyek száma a Lendva-vidéki településeken Település 1910. évi népességszám A bérletben érintett fő (kb.) Petesháza 900 425 Csente 860 410 Völgyifalu 608 430 Pince 404 200 Alsólakos 375 235 Felsőlakos 619 415 Gyertyános 569 365 Kőt 234 160 Kapca 725 425 Hosszúfalu 1495 590 Hídvég 219 110 Bánuta 118 90 Göntérháza 417 330 Radamos 658 480 Kámaháza 150 150 Összesen 8.351 4.815 Tartalmilag hasonló kérelemmel fordultak 1921. február 20-án a Ljubljanai Agrárigazgatósághoz Király Ferenc és társai is Alsólakosból, akik kérték a földosztásnál felmerült hiányosságok felszámolását és a korábbi bérleti szerződések jóváhagyását.20 Hasonló nehézségekbe ütközött a földreform az SzHSz Királyság más területein is, elsősorban a korábban jelzett „északi területeken”. Az Osztrák-Magyar Mo-20) AS 71, fasc. 44, Esterházy; Zakupodaja in kolonizacija. 202
