Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken XII. 1. Bevezető A korábban említett levéltári források és a rendelkezésre álló szakirodalom ismeretében lesz szó a továbbiakban az 1919-1941 között Lendva-vidéken végrehajtott földreformról és kolonizációról. Ennek keretében elsősorban az Esterházyaknak a térségben működő birtokán végrehajtott változások elemzésére kerül sor, amely - hasonlóan az ország más területeihez - az „első Jugoszlávia” fennállásának egész ideje alatt tartott. Magát a jugoszláv földreformot a korábbi szakirodalom időben három periódusra szokta bontani.1 Ez részben egybeesik a törvények és rendeletek elemzése után írt összegzéssel. A helyzet áttekintése és elemzése után célszerűnek látszik egy új szakaszolás kialakítása. I. szakasz 1919-1920 II. szakasz 1920-1924 III. szakasz 1924-1931 IV. szakasz 1931-1941 A korábbi szakirodalom által használt első periódusban, amely az új állam megalakulásától 1924. szeptember 30-ig tartott, célszerűnek látszik egy belső határt húzni, ez 1920 kora tavasza. Ez az első szakasz a Földreformügyi Minisztérium megabit A két világháború közötti jugoszláv földreformot és kolonizációt tárgyaló szakirodalom három szakaszt különít el: az 1919-1924, az 1924-1931 és az 1931-1941 között tartó szakaszokat. Lásd Nikola Gačeša könyveit a földreformmal és a kolonizációval kapcsolatosan, Erič, Milivoje: Agrarna reforma i kolonizacija a Jugoslaviji. 1919-1941. stb. 187
