Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XI. A két világháború között végrehajtott jugoszláv földreform és kolonizáció rövid áttekintése

Cséplés Dobronakon a Toplak-ház udvarában az 1930-as években. (Forrás: varga Sándor fotógyűjteménye)

között - a Jugoszláviából elvándoroltak 10°/o-át tette ki, ami jóval meghaladta a magyarok arányát az összlakosságon belül (3,9%).54

Utaltunk már arra, hogy a földreform hatálya alá kerülő nagybirtokok többsége idegen, tehát nem délszláv tulajdonban volt. Otto Frangeš adatai alapján az agrárreform hatálya alá kerülő, magánkézben lévő nagybirtokok közül 126 volt magyar nemzetiségű személy tulajdonában. A földreform során végül is 110.684 hektár magyar tulajdonban lévő földet osztottak szét az igényjogosultak között. A nagybirtokos magyar optánsok birtokaik 71,2%-át veszítették el (90.062 hektár, 158.003 kataszteri hold), míg a jugoszláv állampolgárságú magyar nagybirtokosok birtokainak 38,6%-át (20.622 hektár, 36.178 kataszteri hold) osztották fel a földreform során.55

A jugoszláv földreform és kolonizáció fentiekben vázolt folyamatainak ismertetése után kerüljön sor az e munka fő tárgyát képező alsólendvai Esterházy-hitbizományon végrehajtott földreform és kolonizáció bemutatására.

54) Mesaroš, Sándor: Madari u Vojvodini 1929-1941. Novi Sad, 1989., 16-17. p.

55) A. Sajti Enikő: Kényszerpályán. Magyarok Jugoszláviában, 1918-1941. Szeged, 1997, 99. p.

186