Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XI. A két világháború között végrehajtott jugoszláv földreform és kolonizáció rövid áttekintése
déséhez. Az olasz állam fellépésének tudható be, hogy az 1925-ben kötött nettunói egyezményben a jugoszláv állam kötelezte magát, hogy az ország területén földbirtokkal rendelkező olasz állampolgárok tulajdonát csak a földbirtokos kártérítésbe való beleegyezése esetén sajátítja ki a földreform számára. A dalmáciai földreformot az 1930. október 19-i törvény számolta fel. A törvény értelmében ha a földtulajdonos és a bérlő közötti földbérlet-viszony 1878. január 11-e előtt keletkezett, illetve ha a fölbirtokos tulajdonában lévő birtok nagyobb volt 5 hektárnál, a kárpótlást az állam fizette. Ha viszont a földbérlet-viszony 1878. január 11-e után alakult ki, illetve a szóban forgó föld kisebb volt 5 hektárnál, a kárpótlást fele-fele arányban az állam és a földreform kedvezményezettje állta.19 Az olasz és a jugoszláv állam között 1939-ben létrejött egyezményben ez utóbbi vállalta, hogy 1940. december 31-ig lezárja az olasz állampolgárok agrárreform-ügyét és engedélyezi számukra a kártérítésért felvett összegek szabad kivitelét az országból.20 A bosznia-hercegovinai, macedóniai, koszovói, szandzsáki és egyes montenegrói területeken a földreform valójában a féljobbágyi vagy jobbágyi függőségben élő parasztság - kmetek - megváltásáról szólt, illetve a muzulmán földbirtokosok kártérítéséről. Ezeken a területeken a földreform által érintett földek túlnyomó többségénél a már korábban megművelt parcellák kerültek a megművelőjük tulajdonába, illetve Macedónia és Koszovó egyes területeit telepítésekre használták fel. A muzulmán földbirtokosoknak az állam térítette meg a kárpótlást, amelyet több törvény rendezett.21 XI. 3. 1. A jugoszláv földreform eredményei számokban A két világháború között végrehajtott jugoszláv földreform végső eredményeit igen nehéz számszerűen meghatározni, mivel az ország jelentős területeiről nem állnak rendelkezésünkre pontos statisztikai adatok. Másrészt viszont a publikálásra kerülő adatok nagyon eltérnek egymástól. A már említett Otto Frangeš adatai szerint röviddel a földreformot likvidáló 19) Erič, Milivoj: Agrarna reforma u Jugoslaviji 1918-1941 god. Sarajevo, 1958., 454. p. 20) Dolmányos István: A kelet-európai földreformok néhány problémája (1917-1939). VI. Jugoszlávia. Agrártörténeti Szemle. 1964, 3-4. sz. 358. p. 21) U. o.: 358-359. p. 176