Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XI. A két világháború között végrehajtott jugoszláv földreform és kolonizáció rövid áttekintése
törvény meghozatala előtt - 1929-es adatokról van szó - az északi területeken 2.133.910 kataszteri hold földet foglaltak le a földreform során. A művelésre alkalmas területek 777.656 kataszteri holdat, míg az erdők 910.363 kataszteri holdat tettek ki. Az agrárérdekeltek között végül is 1929-ig összesen 567.887 kataszteri holdat osztottak szét, ezzel szemben a nagybirtok kezén maradt a lefoglalt föld 73,39%-a, vagyis 1.566.023 kataszteri hold.22 Egy évtizeddel később - 1938-ban - Teofan Ristič a következő adatokat publikálta a Szlovénia, Horvátország és Vajdaság területén végrehajtott földreform és kolonizáció kapcsán: összesen 620.340 kataszteri hold földet osztottak szét az agrárérdekeltek között, 226.158 kataszteri hold föld viszont a fakultatív földvásárlás során cserélt gazdát.23 Emellett még meg kell említenünk ez erdőbirtokokat. A 910.363 kataszteri hold erdőbirtok közül 1939-ig felosztásra került 144.628 kataszteri hold erdő. így végül a jugoszláv földreform során az északi területeken a földosztás, a fakultatív földvásárlás, valamint az erdőbirtokok felosztása során közel 1.000.000 kataszteri hold, pontosabban 991.128 kataszteri hold cserélt gazdát. Ristič továbbá megemlíti, hogy 620.340 kataszteri földet 219.809 agrárérdekelt között osztottak ki, akik közül a helyi agrárérdekeltek 193.751 főt tettek ki, mígadobrovoljácok, kolonisták, optánsok és a menekültek 26.058 főt.24 Ristič azonban megjegyzi, hogy a 26.058 telepes közül 6.162 fő helyi dobrovoljác volt, tehát nem az ország más vidékeiről telepedett le az északi területeken.25 A Teofan Ristič által közölt eredmények kapcsán azonban úgy Erič, mint Gačeša is megemlíti, hogy nem megbízhatóak, ugyanis pontatlanok és hiányosak.26 Megbízhatóbb adatokkal rendelkezünk az északi területek keretébe tartozó Bácska, Bánát és Szerémség földreformjának és kolonizációjának eredményeiről. Nikola Gačeša három önálló kötetben dolgozta fel a tárgyalt területek adatait. Ezek szerint Bácska területén - egy 1939-ből származó forrás alapján - 192.462 kataszteri hold földet osztottak ki a jogosultaknak, ami a földreform számára lefoglalt nagybirtokok 53.18%-át tette ki. A maradék 46,82%-nyi (169.468 kataszteri hold) agrárterület továbbra is a nagybirtokosok tulajdonában maradt. A földreform során tu-22) Erič, Milivoj: Agrarna reforma u Jugoslaviji 1918-1941 god. Sarajevo, 1958., 465. p. 23) U. o.: 468. p. 24) Az agrárérdekeltek számával kapcsolatosan hangsúlyozni kell, hogy az adatok családfőkre vonatkoznak és nem a családtagok számára. Ugyanez érvényes Nikola Gačeša adataira is. 25) U. o.: 468. p. 26) Gačeša, Nikola: Agrarna reforma i kolonizacija u Bačkoj 1918-1941. Novi Sad, 1968., 241. p., Erič, Milivoj: Agrarna reforma u fugoslaviji 1918-1941 god. Sarajevo, 1958., 471-472. p. 177
