Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Pivar Tomšič Ella: Erős vár a mi Istenünk
Farkas Ferenc 40 f-tot az Oratóriumra, a Prédikátornak 1 köböl Rosot, Mesternek 15 f. és 1/4 Rosot. Item én Hodoson lakozó N. Krcsmár István adok az Oratóriumnak 5 f-ot, Prédikátornak 25 f, 1/4 Rosot, Mesternek 15 f,. 1/4 Rosot."42 Az ágostai evangélikus gyülekezet 1783 táján a kijelölt telken, a mai új lelkészlak helyén építtette fel a templomát, az úton lejjebb az iskolát és a tanítólakást, a lelkészlak pedig a ma is meglévő régi fáraház helyén épült. Mind a három épület fából készült, zsúppal fedték és agyaggal tapasztották a falait. Amikor az 1790/91-es országgyűlés a protestáns felekezeteknek engedélyezte a templomtornyok építését és a harangok használatát, Hodoson 1793-ban emeletes tornyot húztak fel. Arra hivatkozva, hogy 1749-ben a gyülekezetük által vásárolt harangok a katolikus plébánia tulajdonát képezik, 1793-ban a vármegyénél pert indítottak visszaszerzésükre.43 A szájhagyomány szerint a végtelennek látszó per során az evangélikusok őrségi tanácsadóik biztatására egy éjszaka leszerelték a harangokat. Egyes források szerint a saját templomuk tornyába húzták fel őket, mások szerint a Kerka-patak medrébe ásták el.44 Ezt követően a katolikusok is a vármegye elé vitték a dolgot, és végül a helyszínen kihallgatást tartó bizottság 90 forint lefizetése mellett az evangélikusoknak ítélte a harangokat. A pénzt Puffók György plébániai adminisztrátornak 1794. május 18-án át is adták, amit a 20. század első felében még létező szerződés is tanúsított.45 A meghurcoltatásban az egyik harang megrepedt és 1818-ban 225 forintért 4 1/2 fonttal megnagyobbítva újraöntették. Az első imaházuk, bár már tornya is volt, de nem bírta az idő viszontagságait, így negyven év múltán lebontották. Téglaalapokra 1823-ban újból fából ácsolták a falakat. Ez már Czipot György lelkész és Eőry János egyházi kurátor idejében történt. Eőry János 1803-tól volt a gyülekezet világi vezetője. A hagyomány teológiát végzett emberként tartja számon, aki többször prédikált is a hodosi templomban. Iskolái befejezése után ismeretlen okok miatt világi szolgálatot vállalt a földesúrnál, majd hazatelepedett, saját birtokán dolgozott és mindenben támogatója volt gyülekezetének.46 Czipot tragikus halála után, 1835 februárjában Kardos Jánost választották lelkésznek, aki a következő tavaszon már a templom korszerűsítésére ösztönözte a tagokat. Az egyházi birtokon téglavetés kezdődött, az emberek fuvart, munkát nem sajnálva a falu feletti dombon három évi munkálatok után, 1843-ban megáldhatták a mai napig ékeskedő templomukat, s a tornyában elhelyezték a történelmi emlékű harangokat is.47 A templom tervezője ismeretlen, a hagyomány szerint az építőmester olasz származású volt. Az első oltár az északi fal mellett állott, felette a szószékkel. Kardos 1845-ben új iskola és kántortanítólakás építését kezdeményezte. A templommal együtt az építési költségek meghaladták a 2000 rajnai forintot. Az 1885-ös esztendőben pedig 1500 forintért orgonát vásároltak 42) VaML, Litterae 43) Heiner, Kerčmar: Evangeličanska cerkev na Slovenskem, M.Sobota 1995 (Kerčmar) 44) A szerző Hódosra vonatkozó gyűjteménye. 45) Heiner Géza helybeli lelkész leírása szerint 1933-ban még létezett a szerződés. 46) Heiner 47) Kerčmar 184
