Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)

Benczik Gyula: Hodos, Kapornak és Domafölde története a magyar honfoglalástól a 19. század közepéig

Nem tudjuk, mi történt ezután, a hodosi hevenyészett templomerődöt egész biztosan ki kellett üríteni, az adózást illetően pedig a töröknek kellett engedni. Szent András temploma túlélte a hódoltságot, ha romosán is. Egy, a török 1690-ben történő kiűzése után készült leírás alapján torony nélkül állott, a nyugati oldalon léphettek a hívők a mennyezet nélküli hajóba.46

1690-ig nem változott a helyzet alapvetően. 1653-ban kapornaki Pap Benedek esett török fogságba, sarcát 150 forintban szabták meg,47 1657-ben pedig hodosi Ábrahám Péter apja lett kanizsai rab.48

Hogyan lett a kálvinista Hodos a hódoltság végére lutheránussá?49

A protestantizmus terjedésének első jeleivel kapcsolatosan az egyháztörténet-írás találgatásokra van utalva. Az 1550-es évekre visszavetíteni az Őrség reformációját megalapozatlannak tekinthetjük. 1600-tól kezdődően azonban az elénk táruló kép elég egyértelmű: az Őrség a hitújítás kálvini irányzatát követte. Ez megegyezett földesurai, a Batthyányak hitével is. Hodost 1618- ban a szentlőrinci zsinat a vizlendvai (Sveti Juri) helvét hitű egyházmegyébe osztotta be, lelkésze ekkor Kalamár (Mercatoris) István volt, minden bizonnyal a helyi Kalamár családból. Hodosi volt ugyanekkor az őriszentpéteri lelkész is, Hodosi Jankó Tamás, sőt korábban, 1614-ben Hodosi Dániel is.

Hodos sajátos helyzete, azaz hogy a református, egyben a magyar ajkú népesség tömbjének a peremén, a hatalmas Tótság tőszomszédságában helyezkedett el, gondot okozott a lelkészi állás betöltésénél. A prédikátor állása gyakran betöltetlen maradt. 1629-ben Hodosi István hodosi lelkész nem jelent meg a körmendi zsinaton, majd ezután csak 1654-ből van adatunk Tárkány Ferencről, aki itt szolgált. Az 1657-es pápai zsinaton a lelkészi állást üresedésben lévőnek állapították meg. A hodosi gyülekezet életében a döntő fordulatot, a református anyaegyházból evangélikussá válást egy jelentős személyiség, Perenyei Bálint hozta meg a hetvenes évek végén.

Perenyei Bálint a Kőszeg környéki Perenye faluról vette vezetéknevét, ami akkoriban evangélikus község volt. Minden bizonnyal ott született. 1652-ben Wittenberg egyetemén tanult. A kőszegi evangélikus iskola rektora (iskolamestere) volt 1661 előtt. Ez évben Pösére hívták meg lelkésznek. 1669-ben kerületi főjegyzője a lutheránus egyháznak. Később semmit nem hallunk róla.50 Nem található neve a Nárai egyház 1670-1671-es keltezésű adománygyűjtő könyvecskéjében sem, jóllehet abban minden jelentős nyugat-dunántúli lelkész és patrónus neve szerepel51. Perenyei Bálint hodosi működését egy több száz tanút felvonultató, 1678. évi őrségi tanúkihallgatási jegyzőkönyv őrizte meg számunkra.52

46) SZPL Kazó-visitatio, Hodos.

47) MOL P 1313 Török iratok. 104/a. (1653)

48) MOL P 1314. Missiles 8890. (1657)

49) PATAKY 1990. munkájára támaszkodtam a fejezet református egyházra vonatkozó részében.

50) PAYR 1924. 246-247, 250. p.

51) OEL Libellus Ecclesiae Náray 1670-1671. Pösén ekkor már Miskolczy Miklós a lelkész.

52) VaML VKpt. Litterae Instrumentae. Fase. N.

23