Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Pivar Tomšič Ella: A hodosi vasút egy évszázada
Hódosig, csak minimális korrekciókkal, újra hozzáláttak az egykori nyomon a munkálatoknak. 2001 májusában mindkét oldalon Zalalövő és Puconci között elkészült a vasút... Az első hivatalos lépések 1996-ban történtek, amikor a közvetlen vasúti kapcsolat létesítéséről szóló egyezményt a szlovén és a magyar kormány aláírta, a közlekedési és távközlési miniszter pedig előterjesztette a beruházási programot. Egy év múlva, 1997 augusztusában a szlovén parlament ratifikálta a közvetlen vasúti kapcsolat létesítéséről szóló egyezményt, 1998 októberére pedig megtörtént a vasútépítéshez szükséges földterület felvásárlása. Ezt sokan a vasút részéről megígért munkahelyek elnyerése reményében támogatták. Decemberben kiadták az építési engedélyt, és 1999-ben február és március során pályázat alapján kiválasztották a munkálatok kivitelezőjét, az SCT ljubljanai építőipari részvénytársaságot. A munkálatok hivatalos megkezdésének 1999. április 30-a számít, a 24,5 kilométer pálya beruházási értéke szlovén oldalon 18,32 milliárd tollár. A történelem megismétli önmagát: a Stanjevci alagút megépítése újra nehéz feladat elé állítja a kivitelezőket, hiszen nem csak a víz tör be, hanem az alapzat megépítése és földcsuszamlások hátráltatják a munkát. De újra az ember győzött a 25 méteres domb fölött, és 2000. május 29-én befejeződött az átfúrása. A szlovén és magyar oldalról lerakott síneket 2000 szeptemberében Hódosnál forrasztották össze, a teljes munkálatok pedig december közepére fejeződtek be. 20-án elkezdődött a próbaüzemeltetés, ami 2001 júniusáig tartott. Ez idő alatt a beruházónak módjában állt le rendezni a felmerülő építészeti és jogi engedélyezési folyamatokat. A vasútépítési költségvetésben tervezett 18,3 milliárd tollár kevésnek bizonyult, még 6,2 milliárd tollár hitel felvételére volt szükség. 2000 szeptemberében a Szlovén Országgyűlés elfogadta az állam kezességvállalásáról szóló törvény kiegészítő cikkelyét a Puconci-Hodos (államhatár) között megépítendő vasútvonal pénzelésére felvett hitelekből eredő kötelezettségeire, így szeptember 27-én Hódostól az országhatárig lefektethették az utolsó vágányokat. Novemberben a Szlovén Vasutak szerződést köthetett a Siemens Austria céggel a biztosítóberendezések szállításáról és felszereléséről.21 A harminckét évvel korábban megszüntetett vasútvonal 2001. május 16-tól, a szlovén-magyar vasút átadásával ismét üzemel. Gyors és korszerű motoros vonatok robognak át Goricskón, számuk naponta eléri a huszonhatot. Az új vonal építése hivatalosan 1999. április 30-án kezdődött, amikor Janez Drnovšek szlovén és Orbán Viktor magyar miniszterelnökök Hodoson ünnepélyesen elhelyezték az alapkövet. Muravidék népe újra megálmodta a száz évvel ezelőtti álmát: ha nem is a fejlett világhoz való felzárkózást látta a vonalban, de munkahelyeket remélt, főleg Hodos, ahol kezdetben 140 ember foglalkoztatását helyezték kilátásba. Az ünnepi beszédek elhangzottak, de a gazdasági felzárkózás várat magára Goricskón és az Őrségben is. 21)Solarič Nad Klára: Újra elindult a Goricskói Mariska, Naptár 2002, Lendva, valamint a szerző által rendelkezésemre bocsátott, a szóban forgó vasútra vonatkozó adatok, amiért köszönettel tartozom. A továbbiakban: Solarič. 250
