Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Pivar Tomšič Ella: A hodosi vasút egy évszázada
Hodoson épült a közös szlovén magyar vasútállomás. Az állomás előtti plató hossza 1 kilométer, 23 irányítóval, 1 vágánykereszteződéssel, 13 vágánnyal, ahol személy- és tehervonatokat fogadhatnak és indíthatnak, mozdonyokat, vagonokat mozgathatnak vagy más vasúti teendőket végezhetnek.22 Jelenleg személy- és teherforgalmat bonyolítanak le. A határátkelőn mindkét ország részéről útlevél- és vámvizsgálat, valamint növény- és állategészségügyi vizsgálat folyik. Az indításkor a személyzetet szlovén oldalról Matjaš Pléh állomásfőnök, Franc Kolarič, Jože Flisar, Jože Gömböc, Momčilo Jočič és Roland Čontala forgalmi szolgálattevők képezték, a teherforgalmi részlegfőnöke Daniel Djuran volt, a beosztottak száma 23 fő. A MÁV részéről őriszentpéteri forgalmi és kereskedelmi dolgozók végzik a teendőket: állomásfőnök Hegedűs Zoltán, helyettese Avas Jenő és még 49 forgalmi és kereskedelmi beosztott. Az impozáns épület megfelel a legkorszerűbb műszaki követelményeknek.23 A vasút felett Hodost Kapornakkal, a régi út helyén 98 méter hosszú, négy részlegből álló (22+27+27+22) és 8,70 méter széles felüljáróval kötötték össze. Beruházási értéke meghaladta a 200 millió tollárt.24 A 24,5 kilométer hosszú vonal Puconci és Hodos között az első vasúti építmény az önálló Szlovéniában. Jelentőségét növeli, hogy megoldotta az összeköttetést Magyarországgal, hiszen Európában csak ennek a két szomszédos országnak nem volt közvetlen vasútvonala, egyben pedig kiteljesítette az európai korridor-rendszert, így Velencétől Trieszten, Koperen, Ljubljanán, Budapesten és Pozsonyon át létrejöhetett a Lvovig vezető V. páneurópai közlekedési folyosó. Az új vonal nagy gazdasági jelentőséggel bír, hiszen a legrövidebb útvonal az észak-adriai kikötők, valamint Olaszország, Magyarország és a kelet-európai országok között. Az új vasútvonal teljes hossza Puconci-Hodos-Zalalövő között 43,5 kilométer, ebből Szlovéniában 24,5 kilométer, Magyarországon pedig 19 kilométer épült ki. Egyvágányú, nem villamosított, teher- és személyforgalomra alkalmas a pálya, s szlovén részen a legnagyobb közlekedési sebesség: 120 kilométer/óra. Naponta 44 vonat közlekedésére alkalmas, de három évvel felépülése után fél kapacitással működik a pálya, amelyen a legkorszerűbb elektronikus berendezések magas biztonsági előírásoknak felelnek meg, a kereszteződések külön szintűek vagy automata sorompóval védettek. A kaptatós és ereszkedő szinten épült pályán 6 vasúti híd, 4 völgyhíd, 3 aluljáró van, Stanjevcin pedig 320 méter hosszú alagút épült. Az érzékeny ökorendszert átszelő vasutat a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével tervezték: 20 településnél 1500 méter teljes hosszon Velox-rendszerű hangtompító falakat, a nagyvadak ellen védőkerítéseket szereltek fel, hat aluljárót építettek az apróvadak számára, a hidak alatt pedig a kétéltűek és a vidrák számára készültek aluljárók. Figyelembe vették a biotopok és árterek természetes környezetét, a vasútvonal két oldalára a tájban honos növényzetet telepítettek, a hodosi állomáson pedig korszerű szennyvíztisztítóval tehermentesítették a környezetet.25 22) Nova železniška povezava med Slovenijo in Madžarsko, SŽ, Ljubljana 2000, a továbbiakban: közlöny 23) Forrás: a hodosi vasútállomás főnöke: Matjaž Plej. A továbbiakban: Plej 24) közlöny 25) közlöny 251
