Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Göncz László: A dualizmus korától a 20. század végéig
V. Sátorban történő árusításnál: az elfoglalt terület minden négyzetmétere után az áru minőségére való tekintet nélkül 5 fillér. VI. Padokon vagy állványokon történő árusításnál: az elfoglalt terület minden hosszmétere után az áru minőségére való tekintet nélkül 5 fillér. VII. Földön történő árusításánál: minden elfoglalt négyzetméter után az áru minőségére való tekintet nélkül 5 fillér. VIII. Vegyesek: 1. Komédiások, körhintások vagy mutatványbódésok az általuk elfoglalt terület minden négyzetmétere után 10 fillér. 2. Köszörűsök 10 fillér. 3. Üres jármüvek után 20 fillér. A hodosi vásárok megismerése szempontjából az idézett szabályzat „megjegyzések” alatti pontjai is fontosak. 1. Helypénzt csakis az engedélyezett vásárok tartama alatt kizárólag a kirakodó-vásártéren való tényleges helyfoglalás alapján és utána, illetőleg az állatvásártéren az állatoknak az állatvásártérre való felhajtása alkalmával az állatvásártér bejáratánál szabad szedni. 2. Az árut a piacra vivő járművek után, melyekről az árut lerakják, melyekről tehát nem árusítanak, csak abban az esetben szabad és pedig csakis az üres járműre nézve a Vili. fejezet alatt megállapított helypénzt szedni, ha azok a jármüvek a leterhelés után is állandóan a vásártéren maradnak. 3. A szekérbe vagy igába fogott vonó állat után csak az állatvásártéren és ott is csak abban az esetben szabad helypénzt szedni, ha az állat maga is eladásra van szánva. 4. A vásározó népet szállító fogatok után csak abban az esetben szabad és pedig csakis az üres járműre nézve a VIII. fejezet alatt megállapított helypénzt szedni, ha azok állandóan a vásártéren maradnak és ott helyt foglalnak.33 A FALUKÖZÖSSÉG ÉLETE A lg. ÉS 20. SZÁZAD FORDULÓJÁN Hodos és Kapornak hétköznapjai hasonlóan zajlottak, mint a legtöbb őrségi és környékbeli település élete, azonban mégis akadt számos sajátosság, ami az említett falvakban meghatározta a 19. és 20. század fordulójának arculatát. Ezek felidézése leginkább Hodos község képviselőtestületének fennmaradt jegyzőkönyvei segítségével lehetséges, valamint néhány korabeli újságcikk alapján. A tárgyalt korszakban is az elhalálozás megállapítása és bejelentése már bizonyos adminisztratív kötelezettségekkel járt. Hodos, Kapornak, Domafölde és Kotormány képviselői 1893. október 13-i együttes ülésükön a hodosi Ábrahám Sándor személyében új halottkémet választot-33) VaML - Szentgotthárdi járás főszolgabírói iratai 16418/1918. 107
