Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)

Göncz László: A dualizmus korától a 20. század végéig

tak, akinek éves fizetését (akárcsak elődjének, a községből távozó Tóth Jánosnak) az illetékesek a település nagyságrendje függvényében biztosították, valamint 50 krajcár járt neki minden halott után.34

A kisbírónak a település életében egykor rendkívül fontos szerepe volt, hiszen leginkább általa jutottak el az információk a lakossághoz. A hodosi kisbírót a képviselő-testület nevezte ki. így történt ez az 1896. december 23-i ülésen is, amikor - az állásból távozó Dávid Ferenc helyére - a falu vezetői Schek Lajost nevezték ki évi öt forintos fizetés fejében.35

A falu vezetősége különböző pénzforrásokhoz folyamodott, hogy biztosítani tudja a különböző területeken felmerülő kiadások fedezetét. A különböző, a faluközösséghez tartozó telkek bérbeadása állandó bevételnek számított. A hodosi elöljáróság az 1902. évben a sáli kataszteri határ mellett levő Jenyösi-féle erdőben három évre bérbe adta a legeltetési és a gereblyézési jogot hat korona haszonbérért Kovács Ferenc és Janki Sándor sáli lakosoknak.36

A képviselő-testület 1900 márciusában arról határozott, hogy pótadó kivetése árán bekerítik a faiskolát. Az igényes munka elvégzéséhez szükséges pénzösszeg meghaladta a 436 koronát (összehasonlításképpen közöljük, hogy a község összes évi adója akkoriban 3138 korona volt). A faiskola bekerítési munkájáról megállapodás született.37

Román Dániel községbíró előterjesztését követően a község képviselő-testülete 1908 augusztusában elhatározta, hogy vasárnapokon és Szent István napján a lakosság nem végezhet mezei munkát. Kivételt jelentett minden olyan alkalom, amikor közvész vagy időjárási viszonyok indokolttá tették egy feladat elvégzését.38

Mivel az 1900-as években a hodosi temetőben az ún. hullaház lepusztuló állapotban volt, a falu vezetése az épület felújításáról határozott.39

Az 1900. szeptember 28-i rendkívüli képviselő-testületi ülés határozatai értelmében - részben közmunka révén és a szükséges faállomány adakozásával - bekerítették a községi vásártért, hogy megakadályozzák az esetleges betegségek terjedését. A beteg marhákat az átalakított vásártéren elkülönítették az egészséges állatoktól, valamint fertőtlenítő szereket is beszereztek.40

A községi képviselő-testület 1910. február 8-i jegyzőkönyvéből kiderül, hogy az uradalmi erdő üzleti célból eladásra került, és az említett ülés idején vágás alatt állt. Több mint 100 ezer öl fa kitermelését tervezték, amelynek szállítása a különböző minőségű községi utak teherbírása szempontjából a falunak komoly nehézséget okozott. A képviselő-testület ennek tudatában néhány út e célra történő igénybevételét megtiltotta, hiszen „mint személy, állat és egyéb vagyon biztonsága szempontjából” bizonyos utak használatát veszélyesnek tartotta.41

Az 1911. esztendő egy jelentős eseménnyel kezdődött, mivel január elején az őrihodosi ágostai

34)

35)

36)

37)

38)

39)

40)

41)

Hodos község Hodos község Hodos község Hodos község Hodos község Hodos község Hodos község Hodos község

egyzőkönyve;

egyzőkönyve;

egyzőkönyve;

egyzőkönyve;

egyzőkönyve;

egyzőkönyve;

egyzőkönyve;

egyzőkönyve;

1893. október 13-i ülés 1896. december 23-i ülés

1902. április 20-i ülés keretében elfogadott „haszonbéri szerződés".

1903. március 17-i ülés

1908. augusztus 5-i ülés

1909. április 25-i ülés ülés 1900. szeptember 28-i ülés

1910. február 8—i ülés ülés

108