Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Göncz László: A dualizmus korától a 20. század végéig
kiosztani, így az említett napon is több környékbeli gazda részesült szépen nevelt szarvasmarhája révén elismerésben.30 Egy bő évtizeddel később, 1908 decemberében Rigó János körjegyző viszont arról számolt be a főszolgabírói hivatalnak, hogy a vásárok iránti érdeklődés, mindenekelőtt az eladásra szánt marhakínálat csökkent. A körjegyzőség területén akkor is csak egyedül Hodoson tartottak országos szintű kirakodó állatvásárokat. Az 1909. évre március és október között tűzték ki a vásárnapokat (a kínálat csökkenése miatt ősztől tavaszig tehát nem), mégpedig a következő sorrendben: március 10-én, július 5-én, augusztus 19-én és október 4-én.31 A 20. század első éveiben (a 10-es években is) általában négy vásárt rendeztek Hodoson. A négy jelentős vásár - a Trattner-féle ún. közhasznú kalendárium szerint - általában a következő napokon volt megtartva: március 10., július 5., augusztus 19. és október 4. Az első világháború végén a történelmi Magyarországon rendkívül nagy gazdasági megszorításokra került sor, amelyek keretében a vásártartás joga is megkérdőjeleződött. Egy miniszteri, illetve járási főszolgabírói felhívásra reagálva Őrihodos képviselő-testülete 1918. február 24-én határozottan kitartott a vásártartás meghagyása mellett, a település régi jogára hivatkozva.32 Egy 1918. szeptember 16-i keltezésű alispáni iratból kiderül az őrihodosi vásár helypénzdíjazási szabályzata, amely a korabeli vásárok jellege, formája megismerésének fontos forrása lehet (ennek az említett szabályzatban olvasható részeit közzétesszük). Őrihodosi vásárok helypénzdíj-szabályzata I. Állatok után 1. Két éven felüli szarvasmarha vagy ló után darabonként 20 fillér. 2. Két éven aluli szarvasmarha vagy ló után darabonként 10 fillér. 3. Hízott sertés után darabonként 8 fillér. 4. Sovány sertés után darabonként 6 fillér. 5. Bárány, gödölye vagy malac után darabonként 3 fillér. 6. Liba, pulyka, kakas, tyúk, kacsa után darabonként 3 fillér. 7. Csirke után páronként 3 fillér. II. Gyalogteher után Ha az árut kézben tartva, nyakba akasztva vagy háton akár helyben állva, akár mozogva árusítják, az áru minőségére való tekintet nélkül 10 fillér. III. Szekérről történő árusításnál: a szekéren levő áru minőségére való tekintet nélkül 30 fillér. IV. Ember által vagy egyes vonó állat által húzott taliga után: az áru minőségére való tekintet nélkül 10 fillér. 30) Szent-Gotthárd, 1896. 1. évf., márc. 22., 17. sz. 3. p. 31) VaML - Szentgotthárdi járás főszolgabírói iratai, 10.392/908. IV.428/b/24. 32) VaML - Szentgotthárdi járás főszolgabírói iratai 1852/1918 106
