Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Göncz László: A dualizmus korától a 20. század végéig
Vágóbiztos: Ábrahám Ferenc Anyakönyvvezető és körjegyző: Rigó János Segédjegyző: Ábrahám Ferenc Közgyám: Bakos József Halottkém: Ábrahám Sándor Szülésznő: Röszler Józsefné Ágostai evangélikus lelkész: Magyar József Ág. evangélikus tanító: Fenyves Károly Hodosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke: Frim Zsigmond; főparancsnok: Danes Lajos Állomás elöljáró: Győri Imre Földbirtokos: Frim Zsigmond Vegyeskereskedők: Frim Zsigmond, Röszler József Iparosok: Orbán Lajos (asztalos) Laczó Ferenc és Szűkíts István (ácsok), Scheck Kálmán (bognár), Magyaríts József és Koczán József (cipészek), Scheck György (kovácsmester), Szilágyi Károly (molnár), Frim Zsigmond (gőzmalom-tulajdonos), özvegy Scheider Ádámné és özvegy VoglerLajosné (vendéglősök, az utóbbi két kiadható vendégszobával).7 A hivatal mellett a körjegyzőt lakás is megillette, ami általában a falu tekintélyesebb épületei egyikének számított. Tekintettel a falu szempontjából fontos társadalmi létesítmények, szervezetek létrejöttére, a hodosi képviselő-testület 1894. március 4-i ülésén arról határozott, hogy a körjegyzői lakás egyik részét úgy alakítják át, hogy abban - ideiglenesen - elférjenek a tűzoltófecskendő és egyéb tűzoltókellékek.8 Ebből arra következtethetünk, hogy az újonnan megalakult tűzoltóegylet kezdetben semmilyen helyiséggel nem rendelkezett, hiszen akkoriban kisebb települések esetében közösségi vagy faluházakról még nem tudunk, ahol netán helyet kaphatott volna a tűzoltószertár. E tanulmány keretében azért közlünk néhány érdekesnek minősíthető információt a tűzoltóegylet működéséről is, mert a tárgyalt korszakban az egyesületalapítás a polgárosodás fontos velejárójának, ismérvének tekinthető. A tűzoltóegylet költségeinek a fedezése akkoriban egyértelműen a falu lakosságára tartozott. Ennek értelmében nem meglepő, hogy a tűzoltóegylet tagságának ösztönzésére a hodosi képviselő-testület 1900. január 27-i ülésén olyan határozatot fogadott el, hogy az említett év már ciusától az egyesület eszközbeszerzésére minden háztartás, amelyben nem volt önkéntes tűzoltó, évi egy koronát tartozott fizetni.9 Mai szempontból talán kevésbé tűnik fontosnak, azonban valamennyire Hodos település jelentőségéről tanúskodik az is, hogy az 1899. esztendőben a Magyar Királyi Posta és Távírda igazgatósága, illetve a kereskedelmi miniszter engedélyeztek egy levélgyűjtő megbízatást 7) Vasvármegye címtára - összeállította és kiadta Tóth Kálmán, Szombathely 1908 8) Hodos község jegyzőkönyve; 1894. március 4-i ülés 9) Hodos község jegyzőkönyve; 1900. január 27-én 99
