Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)

Az étkezés rendje és alkalmai - Az emberélet fordulói és a hozzájuk kapcsolódó étkezési szokások

96 AZ ÉTKEZÉS RENDJE ÉS ALKALMAI A lakodalom este 7 óra körül kezdődött újra a vacsorával. Az asztalon már sütemények, kalács, kug­lóf, majd a legújabb időszakban hidegtálak várták a vendégeket. A lakodalmi vacsora felszolgálásá­nak szertartásos rendje volt, amelyet a vőfély irányított, aki rímes versikék segítségével, legtöbbször humoros formában vezette fel az ételeket és tette az asztalokra a felszolgálók segítségével. A soron következő fogásból mindig az új pár elé tettek először. Itt is először a tyúkhúsleves következett rend­szerint cérnametélttel, majd a főtt hús paradicsommártással és tejfölös tormával vagy tormamártás­sal. Perecnek is okvetlenül mindig kellett az asztalon lennie. A főtt hús után rétes vagy palacsinta következett. A lakodalomban nem tálaltak gyorsan és sűrűn. Megvárták, hogy mindenki nyugodtan megegye az ételt és közben társalogjon, mulasson. A rétest a pecsenye és a hurka feltálalása követte. Természetesen megvolt a célszerű oka annak, hogy ez a lakodalom vége felé kerüljön az asztalra, amikor már senki sem volt éhes. A pecsenyét ugyanis, ha megmaradt, könnyebben lehetett tárolni a többi ételnél és el lehetett tenni lesütött zsírban későbbre. Az 1970-es és 1980-as években több szem­pontból is megváltozott a lakodalmi szokásrend és étrend. Ugyanis ekkortájt kezdték a lakodalmakat a faluotthonokban rendezni és jelentek meg a már említett hidegtálak, a fasírt és a kirántott húsok. E két utóbbi a pecsenye mellé került az asztalra vagy ritkábban annak helyettesítésére. Köreteket nem igazán adtak a sültek mellé, legfeljebb perecet és savanyúságot. Régente úgy tartották, a lakodalom­ban húst kell enni, mert krumplit és kását otthon is lehet. A menyegzők természetesen a finom ételek mellett az italokban is bővelkedtek. Arra, hogy mindig elegendő bor és szóda- vagy savanyúvíz legyen az asztalon, az úgynevezett borgazda ügyelt, akit a rokonok vagy ismerősök közül választottak ki. Abban az esetben, ha mindkét háznál tartottak lakodalmat, az ifjú pár éjféltájban elhagyta azt a he­lyet, ahol addig ünnepelt és átment a másik lakodalmas házhoz. Amelyik háznál kezdték az ünnep­lést, ott igyekeztek, hogy a főtálalások addig meglegyenek, amíg ott van a pár. Ahova pedig mentek, ott egy kicsit húzták az időt, hogy maradjon még a fogásokból, amikor megérkezik az új házaspár. Az első napon a lakodalmi tálalás a kocsonyával és a savanyúlevessel fejeződött be. Úgy tartották ugyanis, hogy addigra már olyan sokat és sokfélét ettek, hogy a belsőségekből főzött savanyúleves kicsit rendbe szedi a gyomrukat. Hetésben a kétnapos lakodalom a másik napon már reggel 7-kor újrakezdődött. A vendéghívó végig­ment a faluban és összehívta a násznépet reggelizni. A reggeli fagyos vagy kövesztett füstölt szalonna, prezbors, hurka, fokhagyma, perec és pálinka, pálinkás tea, tejeskávé volt. A lakodalom másnapjának délelőttjén is még ezekből és az éjszakáról megmaradt ételekből eszegettek. Délre főztek friss levest a tyúk aprólékjából, lábából, nyakából, májából és zúzájából, valamint a megmaradt sültekből és a disz­nótoros ételekből fogyasztottak. Délután mindenki újra hazament, hogy elvégezze a legszükségesebb Hetes népi táplálkozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom