Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)

Az étkezés rendje és alkalmai - Az emberélet fordulói és a hozzájuk kapcsolódó étkezési szokások

AZ ÉTKEZÉS RENDJE ÉS ALKALMAI 97 ház körüli munkáit, majd este újra összegyűltek ünnepelni. Az esti lakoma ismét levessel kezdődött, amit újonnan főztek, hogy más legyen, mint az előző napi. Leggyakrabban becsinyátkvest, ritkábban máj- vagy daragombóclevest főztek. Majd ismét főtt hús, mártások, rétes és hurka, valamint pecsenye következett. A lakodalom második napján a legutolsó tálalás a húsoskáposzta volt. A húsoskáposzta a nászseregnek azt jelezte, hogy a végéhez ért a lakodalom, ezért kütolukáposztának is nevezték. Ami­kor a husoskáposzta felkerült az asztalra, mindenki tudta, hamarosan ideje lesz hazamenni. A lakodalmi kalácsok és sütemények is külön figyelmet érdemelnek. Egyrészt elmondható, hogy egyfajta vendégfogadó szerepet töltöttek be, hiszen a felszeletelt mákos- és dióskalács, a kublihup és az aprósütemény mindig fenn voltak az asztalon. A rétest vagy a palacsintát pedig külön fogásként, rendszerint a főtt hús és a pecsenye közt tálalták. De akadtak olyan kalácsok is, amelyek kiemelt sze­repet kaptak az ünneplésben. Ilyen volt például a fumu, a Hetés nevezetes pólyásbaba alakú lakodal­mi kalácsa, amit rendszerint a főkeresztanya hozott ajándékba a menyasszonynak, és amit a lakoda­lomban egy tréfás szertartás keretében meg is kereszteltek. Az 1940-es években születettek már nem Lakodalmi főzőasszonyok. Radamos, 1970. Hetes népi táplálkozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom