Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)
Az étkezés rendje és alkalmai - A naptári ünnepekhez kapcsolódó étkezési szokások
88 AZ ÉTKEZÉS RENDJE ÉS ALKALMAI tartották, hanem nagyszombaton délelőtt is. Ekkor legtöbbször ebédet sem főztek, hanem délutánra készítettek valamilyen sült tésztát. Ez ráadásul azért is célszerű volt, mert a háziasszonyok már a húsvéti ételek készítésén fáradoztak. Vacsorázni is csak naplemente után lehetett, természetesen azt is hús nélkül. Nagyszombaton került és kerül sor ma is az ételszentelésre. A hetési háziasszonyok a szentelésre vitt ételt egy kosárba készítik össze, amelybe főtt sonka, kenyér, főtt tojás, torma és só kerül. Dobronakon és a vele szomszédos hetési falvakban nem a házikenyérből visznek szenteltetni egy darabot, hanem finom, foszlós tésztából kis cipót, pompost sütnek. A megszentelt ételeket az utolsó morzsáig meg kell enni, semmit sem szabad kidobni belőlük. Az ünnepi étkezés és a húsételek fogyasztásának ideje a húsvétvasárnappal jött el. A nap különlegessége már a reggelinél megmutatkozott, hiszen a felszeletelt húsvéti sonka kisebb darabkáival, maradékaival tojást sütöttek a családnak. A sonkát egészben, lassú tűzön főzték, fűszeres lében. A főzőlét is nagyon megbecsülték, több háznál levest készítettek belőle. Az ebéd - más ünnepnapokhoz hasonlóan - tyúkhúslevesből és paprikás csirkéből állt. Húsvétkor igyekeztek gyorsan megebédelni, hogy utána várhassák a komákat, akiket sonkával, főtt tojással, tejfölös tormával, kaláccsal kínáltak. A sonka volt a fő eledel, de egyes házaknál erre az alkalomra tartogatták a füstölt bőrkét, hogy kocsonyát főzzenek vele. Igaz, hogy a sonkával elsősorban a komákat kínálták meg, de általában a családnak is jutott belőle. Mivel jóformán ez volt az évben az egyetlen alkalom, hogy sonkát ehettek, várták is nagyon a húsvétot. Az ügyes háziasszonyok azzal tűntek ki, hogy húsvétra már volt zöldsalátájuk, így tökmagolajos zöldsalátával is megkínálhatták a komáikat. A húsvétvasárnap és a húsvéthétfő ételei hasonlóak voltak. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel ért véget, amelynek étkezési szokásai a többi vasárnappal és ünnepnappal egyeztek meg. Mindenszentek Mindenszentek ünnepén és halottak napján a család elhunyt tagjairól való megemlékezés, a temetőlátogatás Hetésben is összegyűjtötte a rokonokat, a távolabbra elszármazott családtagokat. Ilyenkor az „otthonmaradottaknak” illett egy rövid időre behívni és megvendégelni őket. A háziasszonyok igyekeztek délutánra valamilyen húsételt és kalácsot készíteni. A megvendégeléshez természetesen néhány pohár bor is járt. A mindenszentek elmaradhatatlan része volt a répás-mákos rétes is. Egyes családokban az a szokás is élt, hogy a megsült rétest kitették az asztalra, úgy mentek a temetőbe gyertyát gyújtani, hogy míg ők odavannak, addig a hazalátogató halottak is jóllakhassanak. Hetes népi táplálkozása
