Bobovec Szabó Petra - Horváth Károly (szerk.): Sali elégiák. Bencsecz Ábrahám János feljegyzései 1930 - 1932 (Lendva, 2018)
Bobovec Szabó Petra: A kézirat margójára
Károlykának csizma kék című komédiáját 1931-ben adták ki, és gyakran szerepelt színházak, illetve falusi színjátszócsoportok repertoárján. Ami viszont az egész füzetben számunkra a legérdekesebbnek bizonyul, az hasonlóképpen, mint a Bencsecz-kéziratban, egy olyan dal, mely a füzet tulajdonosának szülőfalujára utal: Pőrzik por zik Zsidó hegyi utca Mikor végig megyek rajta Nyílik nyílik a babam ablaka Ha bekopoktatog rajta. Nyisdki rózsám ablakaidat halgastd meg a panaszaimat. De jo a tüzérnek, ha van is panasza akad, aki meghalgatja. Porzik porzik Zsi da hegyi utca Mikor végig megyek rajta. Nyílik nyílik a babám ablaka, Ha bekopoktatog rajta. A huszonegy fennmaradt kéziratos dalgyűjtemény közt, melyek Goricskó északkeleti részén íródtak, és a jelen kiadvány társszerzőjének birtokában vannak, két olyat is találunk, amely terjedelménél, illetve tartalmánál fogva is külön figyelmet és részletesebb összehasonlítást érdemel a Bencsecz-kézirattal. Az első Gornji Petrovcin keletkezett. Egy 89 magyar nyelvű dalt tartalmazó gyűjteményről van szó, melyről feltételezzük, hogy 1941 és 1944" közt íródott. 11 Biztosra tudjuk viszont, hogy 1934 után keletkezhetett, hiszen megtaláljuk benne a híres magyar dal, a Szomorú vasárnap szövegét, melyet Jávor László magyar újságíró és költő írt 1934-ben, később pedig Seress Rezső zeneszerző és zongorista meg is zenésített. így született a talán leghíresebb magyar sláger, melyet több, mint 100 nyelvre fordítottak. A mai napig viszont az öngyilkosok himnuszaként emlegetik, hiszen megjelenését követően számos incidens is kísérte. Több öngyilkosságot elkövetett egyén mellett ugyanis ezt a dalszöveget találták. celotnem zvezku najzanimivejše, je zapis pesmi z naslovom Porzik porzik Zsidahegyi utca, v kateri se podobno kot v zapisih Benčeca najde ime domačega kraja. A zsidahegyi Tibi Kerčmar kézirata. Rokopis Tibija Kerčmarja iz Vučje Gomile. Med omenjenimi enaindvajsetimi rokopisnimi pesmaricami, ki so bile najdene in napisane na severovzhodnem Goričkem in jih hrani soavtor publikacije, sta dve taki, ki si zaradi svoje obsežnosti kot tudi zaradi vsebine zaslužita podrobnejšo primerjavo z rokopisom Benčeca. Prva pesmarica izhaja iz Gornjih Petrovcev. Gre za zbirko 89 pesmi, zapisanih v madžarskem jeziku, za katero sklepamo, da je bila napisana med leti 1941 in 1944.11 11 11 Zagotovo lahko trdimo, da je nastala po letu 1934, kajti v njej najdemo tudi besedilo znane madžarske pesmi Szomorú vasárnap (slov. Žalostna nedelja), ki jo je madžarski novinar in pesnik László Jávor napisal leta 1934, kasneje pajoje komponist in pianist Rezső Seress tudi uglasbil. Rodila se je verjetno edina svetovno znana madžarska popevka, ki sojo prevedli v več kot 100 jezikov. Še dandanes se omenja kot t. i. samomorilska himna, kajti njeno objavo je spremljalo več incidentov. Poleg mnogih posameznikov, ki so si vzeli življenje, so namreč našli zapise prav tega besedila. 29
