Bobovec Szabó Petra - Horváth Károly (szerk.): Sali elégiák. Bencsecz Ábrahám János feljegyzései 1930 - 1932 (Lendva, 2018)
Bobovec Szabó Petra: A kézirat margójára
Szerzője ugyan ismeretlen, de a 32. dalnál találunk egy Dedics Teruska aláírást. Hogy ez volt-e a személy, aki a dalokat lejegyezte, vagy csak a füzet tulajdonosa volt, számunkra nem derült ki. Az ún. petrovci daloskönyv túlnyomóan katonai témájú dalokat tartalmaz, ami a keletkezési idejére való tekintettel érthető is. Két olyan dal kelti fel különösen az érdeklődésünket, melyben szintén a füzet felbukkanásának helyéhez köthető topográfiai utalásokat találunk, mint oly sokszor a Bencsecz-kéziratban is. A 46. dal harmadik versszaka, mely egy harctérre induló katona búcsúzását eleveníti fel, a péterhegyi (petrovci) vasútállomást említi - azt a kiindulópontot, amelyről számtalan fiatalember, illetve férfi indult el a harctérre, elhagyva szülőfaluját, családját és szeretteit. Fel kellett szálljon arra a vonatra, mely a bizonytalanságba vitte: 46/III Péterhegyi vasút álomáson Kilenc mozdony ott a vágányon Az elsőnek jaj de füstöl a kéménye Isten veletek megyek a harctérre. A másik dal, amelyben találunk helyi vonatkozású említést, az a 62. számú dal, benne pedig a péterhegyi templomé a főszerep: 62/1 Péterhegyi templom torony jaj de messziről Ellátszik oda van a négy sarkában két szál Rozmárin le hajlik egyik hajlik a vállamra Másik a rózsám ira lehajtottam a bus Fejemet rózsám ölelő karjába. 30 Avtor je neznan, je pa v njej pri pesmi št. 32 podpis, ki se ga prebere kot ime Dedics Teruska, kar bi v slovenščini lahko interpretirali kot Terezija (oz. Trezika) Dedič. Ali je to bila oseba, ki je pesmi zapisala ali se je podpisala zgolj kot lastnica zvezka, nam ni znano. V t. i. petrovski pesmarici prevladujejo pesmi z vojaško tematiko, kar je glede na čas njenega domnevnega nastanka tudi razumljivo. Pozornost pritegneta dve pesmi, v katerih najdemo kot v primeru pesmarice Benčeca topografska lokalizma, ki se nanašata na kraj, v katerem je bila pesmarica najdena. V tretji kitici 46. pesmi, ki opeva slovo vojaka, odhajajočega na bojišče, je omenjena petrovska železniška postaja - izhodišče vseh tistih mladeničev oziroma moških, ki so morali zapustiti svojo vas, družino ali ljubljeno osebo in se vkrcati na vlak, ki pelje v negotovost. 46/111: Na tiru petrovske železniške postaje stoji devet lokomotiv. O, kako se vije dim iz prve! Zbogom, odhajam na bojišče. Druga pesem, v kateri najdemo izraz lokalne provinience, je pesem št. 62, v kateri je omenjena petrovska cerkev {péterhegyi templom). 62/1: Kako daleč se vidi stolp petrovske cerkve, na vogalih rasteta dve veji rožmarina. Ena se nagiba na mojo ramo, druga na ramo moje drage. Jaz pa svojo žalostno glavo polagam v objem moje drage.
