Bobovec Szabó Petra - Horváth Károly (szerk.): Sali elégiák. Bencsecz Ábrahám János feljegyzései 1930 - 1932 (Lendva, 2018)

Ifj. Horváth Károly: Történetbe fűzött sorok, dallamokba szedett értékek - A kéziratban fellelhető dalszövegekről

A korábbi időkből fennmaradt szövegben csárdát is emlegetnek:

„ Az nagy Salban csináltattam egy csárdát... ” (A 47. sz. dalból)

Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a haranglábról, és a templomról a vadgesztenyesorral sem:

„ De szépen szól az nagy Sáli kis harang... ” (Az 52. sz. dalból)

„Nagy Sál község szép helyen van, közepébe templom is van, körös-körül vadgesztenye... ” (A 127. sz. dalból)

Már csak ezek a dalszövegek is útbaigazítanának bennünket, ha Sál településen kívánnánk egy kis sétát tenni.

Továbbá vizsgáljunk meg néhány szerelmes dalszöveget, hogy ezen a tájon hogyan is éltek a leányok és a legények. A lányok természetesen szépek:

,,Nagy Sáli szép lányok... ” (A 195. sz. dalból)

„Nagy Sáli kis Mariska a párom... ” (A 85. sz. dalból)

A bíró lánya azért másképp viselkedik:

„Az nagy Sáli bíró lánya, olyan büszke mint a páva... ”

(A 37. sz. dalból)

„Nem ám az az anya kinek sok ludja van, hanem az az anya kinek szép lánya van... ” (A 22. sz. dalból)

„Alispán kék szemű lánya... ” (A 24. sz. daból)

Aztán a szomorúság is ott lappang a dalokban:

„Kitagadott babám a szívéből... ” (A 33. sz. dalból)

„ De én csókot nem adhatok, mert nem a te babád vagyok...” (A 37. sz. dalból)

„ Mert a barna hamar el tud felejteni, de a szőke igazán tud szeretni... ” (A 49. sz. dalból)

V besedilih, ohranjenih iz preteklih časov, je omenjena celo čarda:

»V velikih Šalovcih sem odprl čardo ...« (Iz 47. pesmi)

Seveda ne smemo pozabiti niti na zvonik, prav tako ne na cerkev z divjimi kostanji, ki jo obdajajo:

»Kako lepo zvoni zvon velikih Šalovcev...« (Iz 52. pesmi)

»Občina velikih Šalovcev je na zelo lepem mestu, sredi nje stoji tudi cerkvica, vseokrog pa divji kostanji...« (Iz 127. pesmi)

Če bi se želeli sprehoditi po takratnih Šalovcih, bi nas torej z lahkoto usmerjala že sama besedila omenjenih pesmi.

Sedaj poglejmo nekaj besedil ljubezenskih pesmi, da vidimo, kako so na tem območju živeli dekleta in mladeniči.

Dekleta so lepa:

»Lepa dekleta velikih Šalovcev...« (Iz 195. pesmi)

»Mala Mariška iz velikih Šalovcev je moja izbranka ...« (Iz 85. pesmi)

Sodnikova hči se obnaša drugače kot ostala dekleta:

»Hči sodnika velikih Šalovcev se šopiri ponosno kot pav...« (Iz 37. pesmi)

»Ni mati tista, ki ima veliko gosi, temveč je mati tista, ki ima lepo hčer...« (Iz 22. pesmi)

»Županova modrooka hči...« (Iz 24. pesmi)

Besedil ne zaobide niti žalost:

»Draga me je nagnala iz svojega srca ...« (Iz 33. pesmi) »Ampak jaz ti ne morem dati poljuba, ker nisem tvoja ljuba...« (Iz 37. pesmi)

»Ker rjavolaska hitro pozabiti zna, a ljubiti pravzaprav le plavolaska zna ...« (Iz 49. pesmi)

57