Bobovec Szabó Petra - Horváth Károly (szerk.): Sali elégiák. Bencsecz Ábrahám János feljegyzései 1930 - 1932 (Lendva, 2018)
Bobovec Szabó Petra: A kézirat margójára
Éppen ezek a helyhez kötődő fogalmak (lokalizmusok), valamint ezek ügyes dalba szövése biztosítják a Bencsecz-kézirat hozzáadott értékét. Ifjabb Horváth Károly népzenekutató véleménye szerint a kézirat értéke elsősorban abban rejlik, hogy telis-tele van olyan kifejezésekkel, amelyek a dalokat egy egész pontosan meghatározott földrajzi térségbe, néhol pedig konkrét időbe is helyezik. Elmondása szerint még nem volt szerencséje hasonló volumenű kézirattal találkozni, mely ennyire gazdagon rendelkezne helyi vonatkozású említésekkel. Mindezek mellett kiemelte a Kerka folyót, melyet a szerző szintén több dalban megénekel. A Bencsecz-kéziratban lejegyzett dalokat ismerték és énekelték ugyan a mostani Zala és Vas megye területén is, de a Kerka (annak ellenére, hogy a két megyén is áthaladt), bár számos malmot hajtott azon a vidéken is, a Magyarországon talált feljegyzésekben mégsem nyert említést a helyiek népdalkincsében. Bencsecz idejében Goricskó térségében a Kerkán öt vízimalom működött, köztük például a sáli és a hodosi is. A šalovci Solar-malom, a 20. század harmincas évei. Fotó: Aladar Makari. Mark Krenn tulajdona. Solarjev mlin v Šalovcih, trideseta leta 20. stoletja. Foto: Aladar Makari. Hrani: Mark Krenn, Murska Sobota. Dodana vrednost rokopisa so prav izrazi lokalne provinience in njihova spretna implementacija v pesmih. Po Horváthovem mnenju je vrednost rokopisa prav v tem, da se v njem kopičijo lokalizmi, ki pesmi umeščajo v točno določen prostor, ponekod pa tudi v določen čas. Kot je povedal, se sam še ni srečal z gradivom, torej z enim samim rokopisom, ki bi bilo tako bogato prepleteno z lokalizmi. Pri tem je posebej izpostavil omembo reke Krke. Določene pesmi, zapisane v Benčecovem rokopisu, so sicer poznali in prepevali tudi ljudje na področju današnjih županij Zala in Vas, a se Krka (kljub dejstvu, da je tekla tudi čez tiste pokrajine) v najdenih zapisih pesmi na Madžarskem sploh ne omenja, čeprav je poganjala marsikateri mlin tudi tam. Na Goričkem je v času Benčeca na reki Krki delovalo vsaj pet vodnih mlinov, med njimi tudi šalovski in hodoški.
