Bobovec Szabó Petra - Horváth Károly (szerk.): Sali elégiák. Bencsecz Ábrahám János feljegyzései 1930 - 1932 (Lendva, 2018)

Bobovec Szabó Petra: A kézirat margójára

A lokalizmusok, melyek az összegyűjtött dalokat összekötik a muravidéki magyar helyi közösségekkel, településekkel, illetve az ottani életvitellel, már önmagukban egy külön értéket képviselnek. Annak érdekében, hogy ezek fontosságát még jobban kiemeljük, a kiadványunkban említett fogalmakat fényképekkel is elláttuk. így pl. a harangláb, utca, malom stb. fogalmakhoz nagyrészt a kézirattal egyidős korhű fénykép is párosul. Valamennyi közülük érdekes háttérinformációval rendelkezik, illetve történet is fűződik hozzá, így az olvasó felbecsülhetetlen helyi kinccsel gazdagodik.

V. Magyar dalok éneklése

A kézirat dalait megmutattuk néhány idősebb sáli polgárnak8, aki még birtokolja a magyar nyelvet. Koloman Barbarič emlékszik bizonyos dalok töredékeire, melyeket Salban 1940 és 1950 között énekeltek. Arról szereztünk tudomást, hogy a Breg elnevezésű szeres településen élő legények esténként magyar dalokat énekeltek, melyekre aztán a Sál alsó részén élők a megkezdett dal folytatásával válaszoltak. Ezek Abrahám János füzetében is megtalálhatók. Másnap ez volt a beszélgetés fő témája: ki és mit énekelt, ki volt az ügyesebb. Amint Barbarič mesélte, az Abrahám János dalaiban említett hársfák tényleg léteztek több ponton is a faluban. Ezek voltak a találkozásra és társalgásra kijelölt helyek. A következő hársfákra emlékszik:

Salban a csigás kútnál, a mostani Salovci 140-es házszámmal szemben,

átlósan a Svetec-féle vendéglővel, északkeletre Dolány (Dolenci) felé,

a Breg szeres településen is legalább három helyen voltak hársfák.

8 Beszélgetés Kolomanom Barbarič-csal (szül. 1940-ben) és Karel Sveteccel (szül. 1933-ban), Salovci, 2017.6. 2-án.

Vrednost omenjenih izrazov, ki zbrane pesmi povezujejo s prekmurskimi lokalnimi skupnostmi, kraji in z načinom življenja v njih ter so že sami po sebi dodana vrednost rokopisa, smo v knjigi podkrepili tudi slikovno. Ob izrazih lokalne provinience se tako najdejo fotografije omenjenega (zvonika, ulice, mlina itd.), ki so bile v večini posnete prav v letih, ko je rokopis nastajal. Marsikatera fotografija, povezana z izrazi, nosi v sebi zanimivo ozadje oziroma zgodbo, zato smo jo dopolnili tudi s tovrstnimi informacijami.

V Prepevanje madžarskih pesmi

Pesmi iz rokopisa smo pokazali tudi nekaterim še madžarsko govorečim starejšim občanom8 Šalovcev. Koloman Barbarič se spomni delov pesmi, ki so jih prepevali v Šalovcih med leti od 1940 do 1950. Omenja, da so fantje zaselka Breg po večerih začeli peti madžarske pesmi, na katere so potem fantje iz spodnjega dela Šalovcev odgovorili s petjem in z nadaljevanjem prej slišanih madžarskih pesmi, kijih imamo zapisane v pesmarici Janeza Abrahama. Naslednji dan je bil tak dogodek nato predmet pogovora: kdo je zapel in kaj ter kdo je bil boljši. Kot je povedal Barbarič, naj bi lipe, ki jih v pesmih omenja Janez Abraham, obstajale na več lokacijah v Šalovcih. Bile so točke sestankovanja in druženja tamkajšnjega prebivalstva. Omenja naslednje lipe:

v Šalovcih pri vodnjaku, čez cesto v Šalovcih 140; diagonalno od gostilne Svetec, severovzhodno proti Dolencem; na še vsaj treh mestih so bile lipe tudi v zaselku Breg.

8 Pogovor s Kolomanom Barbaričem (roj. I. 1940) in Karlom Svetcem (roj. 1.1933), 2. 6. 2017, Šalovci.

23